Aligha Kheopsz lehetett az egyiptomi nagy piramis építtetője, találtak egy másik, izgalmasabb jelöltet

Léteznek olyan ősi keresztény iratok, amelyeket a szerzőik isteni kinyilatkoztatásnak tartanak, ennek ellenére mégsem kerültek be a Bibliába. Ami nem tartozott a kánonhoz, azt nem volt szabad nyilvánosan olvasni, sőt másolni sem, így viszonylag kevés maradt fenn belőlük az utókornak.

Közéjük tartoznak Énok próféta könyvei is, amelyek közül a legkorábbiak a Krisztus előtti 3. századból származnak. Ha beleolvasunk a szent iratokba, rögtön nyilvánvalóvá válik, miért is maradtak ki a „hivatalos” Szentírásból.

Ezt tette Erich von Däniken író, dokumentumfilmes, a paleoasztronautika szószólója is, aki meglehetősen fontos személynek tartja Énok prófétát, hiszen – véleménye szerint – az nemcsak kapcsolatba lépett a földönkívüliekkel, és általuk más világokat is megismert, de még a Föld egyik leghíresebb építménye is a nevéhez fűződik.

Az ókori világ hét csodája közé sorolt gízai nagy piramisról, más néven Kheopsz-piramisról van szó. A Kheopsz (más néven Hufu) fáraóhoz kötött fantasztikus építészeti alkotás keletkezéséről vajmi keveset tudunk, bár évezredek óta itt van a szemünk előtt.

A történetíró Manethón és Hérodotosz, de a néphagyomány is a Krisztus előtti 26. században uralkodott fáraó nevéhez köti az építményt, amelynek belsejében viszont nagyon kevés utalás van erre, és azok akár utólagosan elhelyezett feliratok is lehetnek. „Hihető, hogy egy ennyire nagyravágyó birodalomvezető nem pingálta tele a saját hőstetteivel a gigantikus piramis belsejét?” – teszi fel a kérdést Däniken is.

Ő úgy gondolja, hogy nem Kheopsz lehetett a nagy piramis megalkotója, hanem a fentebb említett Énok, aki egy fejlettebb civilizáció segítségével hozta létre a bámulatos építményt. Amelyet – nem mellesleg – valószínűleg még ma sem tudnánk így megépíteni.

De mi lehetett a cél vele? Däniken szerint a Kheopsz-piramis belsejében ma mintegy 1 százaléknyi üres teret (üreget, kamrát, folyosót) ismerünk, ám ennek mértéke egy francia kutatócsoport szerint akár a 15 százalékot is elérheti.

Vajon mi lehet a ma még ismeretlen rejtekhelyeken? Däniken úgy véli, hogy a piramis a híres bibliai özönvíz előtt épülhetett, mégpedig azzal a céllal, hogy oda rejtsék a pusztulás elől azokat a titkos iratokat és különféle tárgyakat, amelyek az emberiség eredetéről lebbentik fel a fátylat. Izgalmas lenne rájuk találnunk.

Énok és a piramis kapcsolatát feszegeti ez a videó is: