Pompeii felfedte legcsodásabb kincsét, a régészek alig hittek a szemüknek a bámulatos felfedezés láttán

A Nápolyhoz közeli Pompeii ókori várost a Vezúv kitörése pusztította el közel két évezrede, Krisztus után 79-ben. A vulkáni hamu által betemetett maradványok kiváló állapotban maradtak fenn, így a kutatók számtalan érdekességet megtudhattak már eddig is a település hajdani mindennapjairól.

A felfedezések sora azonban még koránt sem zárult le. Legutóbb is olyan emlékeket tártak fel Pompeiiben, ami a régészeket is ámulatba ejtette. Csodálatos falfestményekről van szó, amelyek a település többi részéhez hasonlóan természetesen kiváló állapotban konzerválódtak.

A freskók a görög mitológia különféle jeleneteit ábrázolják, például Szép Heléna elrablását, amely a trójai háború kirobbanásához vezetett. A fekete falakra festett képek a régészek szerint az ősi város legcsodálatosabb műalkotásai közé tartoznak, szinte párjukat ritkítóan szépek. FOTÓK ITT!

A helyiség padlózata is rendkívül figyelemre méltó, a majdnem teljes mozaik bő egymillió fehér darabkából áll, vagyis igazán drága lehetett a kivitelezése. Az úgynevezett fekete szoba szokatlan színválasztását az indokolhatta, hogy az egyfajta bálteremként szolgáló helyiségben a fáklyák füstje ne csúfítsa el a falakat, hiszen a mulatságokra már napnyugta után kerülhetett sor.

A pompás szoba felfedezését eredményező ásatások 12 hónappal ezelőtt kezdődtek. Most a szakemberek azon fáradoznak, hogy megőrizzék a freskók épségét. Ennek érdekében ragasztóanyagot fecskendeznek mögéjük, nehogy leváljanak, és ezzel a módszerrel hosszú ideig megőrizhetővé válnak.

A helyiség tulajdonosa egy bizonyos ARV lehetett, akit a régészek azonosítani is tudtak. Aulus Rustius Verus már más propaganda-feliratokból is ismert volt előttük, politikus volt és persze szupergazdag, ezért engedhette meg magának az ilyen fényűző házakat. Pechjére, éppen renováltatta a csodás termet, amikor az végül a vulkánkitörés áldozata lett.

Így festett Pompeii utolsó napja: