Megfejtették a kolibrik rejtélyét, ehhez miniatűr hátizsákot szereltek a madarakra

Az ornitológián belül számos kérdés régóta megválaszolatlan, ám az egyik rejtélyre, úgy tűnik, végre magyarázatot találtak a kutatók. A kolibrik között létezik egy faj, amely évszázadok óta felbukkan majd eltűnik. A jelenség a szakemberek számára komoly fejtörést okozott, mert nem tudták, hová lesznek ezek a kicsiny, nektárral táplálkozó madarak az év egy bizonyos részében. Néhány kreatív madárszakértő úgy döntött követi az aprócska szárnyasok útvonalát, ehhez azonban egy nyomkövetővel ellátott hátizsákot kellett az állatok hátára rögzíteni. A tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban jelent meg.

A kapott adatokból meglepő eredmények rajzolódtak ki, az egyik kolibri hihetetlenül hosszú, 8368 kilométeres utat tett meg, ami nagyjából annyi, mintha Budapestről Mongólia közepéig repült volna.

A szakértőket meglepte az is, hogy kiderült, amit eddig egyetlen fajnak tekintettek, az valójában két különböző. Mindkettő Dél-Amerikában él, de míg az egyik egész évben az Andok hegyei közt tartózkodik, addig a másik az Atacama-sivatag régiójába vándorol, Chile északi részébe. Fény derült arra is, hogy a kétféle óriáskolibri több millió éve külön utakon fejlődik és nem szaporodnak egymás közt. Az egész évben az Andokban tartózkodó északi óriáskolibri tüdő- és vérkapacitása eltér a külső jegyeiben nagyon hasonló vándorló fajétól.

„Az óriáskolibri befogása nagy kihívást jelent" – mondta közleményében Emil Bautista, a tanulmány társszerző kutatója.

A kutatócsoport tagjai kilenc hónapig próbálkoztak a kaktuszokkal tarkított vidéken, mire sikerült néhány megfelelő egyedet begyűjteni, közben előfordult, hogy hetekig áram és folyóvíz nélkül maradtak. Végül szerencsével jártak és egy speciális, mikrokövetővel ellátott hátizsákot erősítettek hajszálvékony ékszerzsinórok segítségével 57 kolibri hátára.

140 évig eltűntnek hitték, de most mégis sikerült lencsevégre kapni a világ egyik legritkább madarát

Olvass tovább...

A geolokátor hátizsákokat úgy tervezték, hogy elég kicsik és könnyűek legyenek, így nem zavarják a madarak repülését. A nyomkövető berendezés súlya 0,3 grammos volt, melyeket a hosszúszárnyú madarak a hátukon cipeltek vonulás közben, de ezt követően jött az újabb nehézség. A kolibriket ismételten be kellett fogni, hogy leolvassák az adatokat, végül nyolcat sikerült ismét a hálóba terelni.

Elképesztő magasságokba emelkednek a kolibrik

A geolokátor adatai megmutatták, hogy a vándorló óriáskolibri a tengerszintről mérten több mint 3962 méteres magasságig is felemelkedik és akárcsak a hegymászók, napokra megállnak közben, hogy vérük és tüdejük alkalmazkodni tudjon az alacsonyabb oxigénszinthez.

A kolibrik nyelve kétszer olyan hosszú, mint a csőrük. A művészi alkotással is felérő kis lények különleges táplálkozását mutatja be az alábbi videó: