Egyiptomban találtak egy titkos magyar törzset, sokan lehetnek - a történetük maga a történelem

A magyar nép több mint 1100 éve él a Kárpát-medence területén, jelentős mértékben elszigetelve, mivel a genetikai és nyelvi rokonságban álló csoportok is messze helyezkednek el tőlünk. Ezért különösen meglepő, amikor arról értesülünk, hogy a világ egy távoli sarkában magyarul beszélő vagy tőlünk eltávolodott közösségekkel találkoznak.

Ám, ha a történelmünket nézzük, bizony sokan már nem csodálkoznak annyira.

Ez a helyzet Afrikában a magyarábokkal is, akik jelenleg a piramisok földjén, Egyiptom és Szudán határvidékén, Núbiában élnek, és magukat magyarnak tartják. Nevük nem a magyar és arab szavak egyesüléséből származik, hanem azt jelöli, hogy ők egy magyar törzs, ami pedig meglepő lehet még ezen túl is, hogy

jelenlegi létszámukat néhány tízezerre becsülik.

Hogy kerültek ide, egy ismeretlen földre?

A rengetegszer elmesélt és meggyökeresedett történet szerint Ibrahim el-Madzsari (azaz Ábrahám, a magyar) a 16. század elején szolgált a török szultán hadseregében, és egy alkalommal Vádi-Halfába, azaz Szudán északi részére küldték csapatával, hogy elűzzék onnan a marhatolvaj arab nomádokat. A küldetés teljesítése után Ábrahám, a csapat vezetőjeként, ott maradt, helyi nőt vett feleségül. Fiuk, Musza szintén helyben kötött házasságot, több asszonyt is elvett, és végül ez a két férfi alapozta meg a magyaráb törzsét.

Az Asszuáni-gát építésével az 1960-as években kényszerültek elhagyni eredeti lakhelyüket, de a magyarábok megőrizték kultúrájukat, nem keverednek más népekkel. Legutóbbi kutatások szerint elődeik között nem csak magyarok, hanem délszlávok, főleg bosnyákok is voltak.

Az Angol beteg című film kapcsán ismertté vált Almásy László gróf a két világháború között találkozott a törzs tagjaival, és az 1990-es években Fodor István orientalista is meglátogatta őket. Vujity Tvrtko beszámolója révén a szélesebb magyar közönség is megismerhette ezt a rendkívüli történetet.

Vujity Tvrtko készített róluk egy riportot is, az erről szóló bejegyzés képekkel egyetemben IDE kattintva olvasható és nézhető.

(Forrás: Sopronmédia, Wikipedia)