A magyar nyelv igazi csodafegyver lett az USA legnagyobb konfliktusában, dél nem értette, így az északiak ezen írták a titkos kódokat

Az 1848-49-es szabadságharc vereségét követően számos tiszt ahelyett, hogy letette volna a fegyvert, és besimul az új rendszerbe, úgy gondolta, hogy külföldön kezd új életet, és ha úgy adódik, hogy a szerencse és az európai nagyhatalmi játszmák lehetővé teszik számukra, hogy újra kardot és puskát ragadjanak a Habsburgok elleni küzdelemben, akkor hazatérnek majd. Sokan közülük külföldön is követték Kossuth Lajost, illetve sokan Klapka György katonái maradtak.

Ebben az időben a Habsburg csapatok két fronton is harcoltak, az olaszok és a poroszok is lekötötték őket. A poroszok, a magyarok felkelésére számítva, gyengíteni akarták a monarchia hátsó területeit, és Klapka vezetésével egy lelkes hazafiakból álló kisebb sereget szerveztek. Erről a történelmi eseményről 1983-ban Hajdufy Miklós rendezett filmet.

Ám sokan újabb frontokon folytatták a harcot.

Kossuth követői közül sokan, korábbi szabadságharcos katonák, szerencsét próbáltak Amerikában, ahol később belesodródtak a kontinens legvéresebb konfliktusába, az 1861 és 1865 között dúló amerikai polgárháborúba. Sokan közülük Kossuth-tal együtt érkeztek az Egyesült Államokba, nagy reményekkel tekintve Kossuth amerikai körútjára.

1861-ben számos magyar csatlakozott a polgárháborúban az Unió csapataihoz, közülük Sztahel-Számvald Gyula és Asbóth Sándor érte el a legmagasabb rangot. Sok magyar katona vett részt például Missouri felszabadításában. A déliek oldalán alig akadt magyar, ezért az északiak gyakran használták a magyar nyelvet kódolásra a harcok elején a legfontosabb üzeneteknél, amelyeket a déliek a magyar származású katonák hiányában nem tudtak megfejteni. Magyar tisztek kódolták, majd dekódolták az egységek között a magyar nyelvű üzeneteket, és ez nagyon hatékonyan működött az északiak oldalán, és amíg ezt használták, aközben új kódokat fejlesztettek ki.

(Forrás: National Security Agency, Index)