promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Vérfagyasztó felvételek kerültek elő Csernobilból, a veszedelmes képződmény a kutatókat is sokkolta

Vérfagyasztó felvételek kerültek elő Csernobilból, a veszedelmes képződmény a kutatókat is sokkolta

Borítókép:  Profimedia/Illusztráció
Tech & Tudomány
Kategória fejléc
Promotions

A radioaktív massza több mint 30 év elteltével is elképesztően veszélyes.

A csernobili atomkatasztrófa óta már több mint 30 év eltelt a megsemmisült reaktorban lévő anyagok azonban még hosszú évezredekig fogják szennyezni a földünket. Az elhagyatott terület pedig további veszélyeket is tartogat magában, itt található ugyanis a világ egyik legveszélyesebb tárgya is, ami nem más mint egy hatalmasra duzzadt kórium massza.

A csernobili atomkatasztrófa után a sugárszennyezettség miatt sokáig csak nagyon messziről lehetett fényképeket készíteni a felrobbant 4-es reaktorról és környékéről, így az  fotók az ijesztő tárgyról csak nagyjából tíz évvel a katasztrófa után készültek.

A hátborzongató fotón a világ legmérgezőbb radioaktív anyaga látható. A kórium eredetét tekintve nem egyféle anyag, hanem a hatalmas hőtől megolvadt radioaktív üzemanyag, grafit, beton és más helyszínen lévő anyagok keveréke. A katasztrófa idején lávaszerűen ömlő anyag pedig lehűlve egy elefántlábnak nevezett képződményt hozott létre.

Az elefántlábról végül ahogy említettük sikerült egy fotót készíteni, ám mivel az még egy évtizeddel a katasztrófa után is rendkívül erősen sugárzott, válhetően a kép szemcsésségét is előidézte az előhíváskor.

Hogyan keletkezett az elefántláb?

Amíg a kitörés után a radioaktív felhő magasan az erőmű fölé emelkedett nagy területen és elkezdte mérgezni a vidéket, a bent található üzemanyagrudak lent megolvadtak, az izzó anyag pedig áthatolt a reaktorköpenyen, ezáltal jött létre a kórium, amely az egyik a legmérgezőbb anyag a földön.

A dolog különös veszélyét jelzi, hogy bár világon már legalább ötször kialakult laboratóriumon kívül kórium, egyedül Csernobilban tört ki a tárolóhelyről.

Mivel pedig nem volt víz, ami lehűtötte volna a masszát, a radioaktív olvadék nem kevesebb mint egy héten keresztül áramlott át az üzemen magába olvasztva a betont és a homokot.

A mérgező láva lefelé folyt és végül átégette magát az épület padlóján, amikor pedig a nukleáris felügyelők első ízben eljutottak a térségbe hónapokkal a robbanás után, egészen pontosan 11 tonna ilyen anyagot találtak, amely a három méter széles szürke masszába tömörült a lenti gőzelosztó folyosón.

Az évek folyamán egyébként az elefántláb lehűlt és megrepedezett, ám hőmérséklete még ma is a környezetéé fölött van a radioaktív anyagok lebomlása által termelt hő miatt, így a mai napig veszélyes az emberre. Nem is csoda, hogy nem megy a közelébe senki a mai napig. A radioaktív massza ugyanakkor a mai napig sem hagyja nyugodni az embereket, így folyamatosan előkerül amikor Csernobil utóhatásait veszik górcső alá.

Az alábbi videóban megtekintheted, hogyan is néz ki az elefántláb, illetve további érdekességeket is megtudhatsz a kialakulásáról!

Forrás: ugytudjuk.hu / Origo