Véletlenül leleplezték az univerzum legnagyobb titkát – szégyenkezve kérnek bocsánatot a tudósok

Egy friss kutatásban egy kanadai szakértő azt állítja, hogy az Univerzum korát 26,7 milliárd évesre kellene módosítani, ellentétben az általánosan elfogadott 13,7 milliárd éves korral. Az Ottawai Egyetem által közzétett tanulmány újragondolja a galaxisok keletkezésével és az ahhoz kapcsolódó fizikai folyamatokkal kapcsolatos elméleteket.

Mit vizsgáltak pontosan a tudósok?

A kutatás a távoli galaxisok vöröseltolódásának elemzésével foglalkozik, amely segítségével korábban kiszámították az Univerzum korát. Az elfogadott Lambda-CDM modell alapján ez az érték 13,797 milliárd év. Azonban a HD 140283 becenevű "Matuzsálem" csillag, amely mindössze 190 fényévre van a Földtől, eredetileg több mint 14 milliárd évesnek tűnt, ami ellentmondást jelentett az Univerzum korával kapcsolatban. Későbbi kutatások viszont már csak 12 milliárd évet adtak a csillag életkorára. Ezen kívül a James Webb-űrteleszkóp olyan galaxisokat fedezett fel, amelyek már csak 300 millió évvel az Ősrobbanás után léteztek. Ezek a galaxisok nagyon fejlettek és tömegtől eltekintve érettnek tűnnek, noha az aktuális elméletek szerint sokkal több időre lenne szükségük a kialakuláshoz. Mindezek olyan megfigyeléseket eredményeznek, amelyekre jelenleg nincs teljes körű magyarázat.

A kutatók szerint, ha lehetőséget adunk a fizikai állandóknak a fejlődésre, akkor a James Webb-űrteleszkóp által megfigyelt egyes galaxisok sokkal régebbiek lehetnek, akár több milliárd évesek is, nemcsak pár százmillió évesek az Ősrobbanás után. Ez megmagyarázná, hogy a fiatalnak gondolt galaxisok hogyan lehetnek olyan fejlettek és tömegüktől eltekintve olyan érettek, mint az idős galaxisok.

Az elméletet azonban fenntartásokkal kell kezelni. Elsősorban azért, mert olyan elvetett elméleteket von be, amelyeket korábban a tudomány már elutasított. Emellett az állítás, miszerint az Univerzum kétszer olyan idős, mint amit jelenleg elfogadott, ellentmond a számos, megbízhatóan bizonyított elméletnek. Mindenesetre több ok is arra utal, hogy inkább tudományos érdekességként kezeljük ezeket az elképzeléseket, és ne tekintsük valóságos újításnak.