Így nézett ki Magyarország 34 millió évvel ezelőtt – le fogsz döbbenni mi uralkodott a hazánkban

A mintegy 34 millió évvel ezelőtt létező Paratethys-tenger egykor a valaha létezett legnagyobb tó volt a Földön. Ez az elnevezést még V. D. Laskarev szerb tudós használta először 1924-ben. Akik ugyebár tisztábban vannak a földrajzzal, azok nagyon jól tudják, hogy 34 millió évvel ezelőtt Magyarországon bőven a víz volt az úr.

Akkoriban az eocén és oligocén határán éghajlati lehűlés indult el a Földön és emiatt erősen csökkent a világóceán vízszintje. Ugyanakkor a tektonikus erők magasba emelték az Alpok, Kárpátok, Dinári-hegység, a Torosz-hegység és az Alborz vonulatait.

Kvíz: 12-ből 8 jó válasszal már te vagy a kvízmester ebben szupernehzéz földrajzi kvízben! Vajon fölötte vagy alatta leszel?

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Ahogyan az IFLScience is beszámolt róla, ez egy olyan medence kialakulását idézte elő, amely délen kapcsolódott a Földközi-tengerhez. Körülbelül 12 millió évvel ezelőtt azonban az afrikai és az európai tektonikus lemezek ütközése miatt ez a kapcsolat megszűnt, majd megszületett a Paratethys-tó.

A Paratethys 1,77 millió köbkilométer vizet tartalmazott, ami körülbelül 10-szer több, mint az összes jelenlegi tó együttvéve a Földünkön. Innen is láthatjuk, hogy milyen gigászi mérete volt.

Elfeledett magyar feltalálózseninek köszönhetjük legnépszerűbb tárgyunkat, nevét mégis jobban ismerik a világban, mint itthon

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Magyarországon tehát uralkodott a víz, és a Paratethys legnagyobb kiterjedése idején magába foglalta az Alpoktól északra, a mai Bajorország területén lévő Molassz-medencét, a Bécsi-medencét, a Pannon-tengert, valamint az attól keletre lévő területeket egészen az Aral-tóig.

Annak ellenére, hogy tó területe nagyobb, mint a Földközi-tenger, a Paratethys meglepően sekély vizű volt. A tó puszta mérete azt is jelentette, hogy jelentős hatással volt az eurázsiai éghajlatra. A sekély víz miatt hamar ki is száradt. Eurázsiában nagyon kevés csapadék hullott, így a tó vize elpárolgott anélkül, hogy azt a csapadék pótolni tudná.

A kiszáradás a régió kialakult ökoszisztémáját is érintette. A delfinek, fókák, sőt a világ legkisebb bálnafaja (Cetotherium riabinini ), amelyek valaha Paratethysben éltek, már nem tudták túlélni az alacsony vízszintet.

Közben a Pannon-tenger először fokozatosan édesvízű tóvá vált, majd idővel teljesen eltűnt, míg a Paratethys keleti medencéjéből a Fekete-tenger, a Kaszpi-tenger és az Aral-tó maradtak csak meg.

A lenti videóban látni is lehet, hogy a Paratethys anno miképp terült el Magyarországon.