Különleges jelenségre hívták fel a figyelmet a tudósok - a Da Vinci-izzás Magyarországon is látható lesz

Az e havi újhold április 20-án rengeteg okot ad az égbolt megfigyelőinek arra, hogy felnézzenek az égre a héten. Nemcsak a csütörtökön bekövetkező, évtizedenként egyszeri, ritka típusú napfogyatkozáshoz járul hozzá, hanem kivételesen jó lehetőséget biztosít a Da Vinci-izzás néven ismert jelenség megfigyelésére is. Ahelyett, hogy csak a fogyó félholdat látnánk, a holdkorong általában sötét oldalát fogjuk látni, amelyet lágy ragyogás világít majd meg.

A Da Vinci-fényt Földfénynek is nevezik, és technikailag bármelyik újholdkor megfigyelhető, de áprilisban a legintenzívebb.  

A Hold sarlófázisa alatt közvetlenül az újhold előtt vagy után - amikor a sarló a legvékonyabb - a Hold sötét részét titokzatos fény világítja meg, amelyet történelmileg "az újhold karjában lévő öreg Hold" vagy "hamvas ragyogás" néven ismertek.

A jelenség akkor következik be, amikor a napfény visszaverődik a Föld felszínéről, és megvilágítja az Újhold megvilágítatlan részét, amikor általában csak a félholdat láthatjuk. Amikor a Nap lenyugszik a Holdon, az elsötétül, de nem teljesen sötét - még mindig van fényforrás: A Föld.

Ha a Holdon állnánk, a Föld nem csak körülbelül négyszer nagyobbnak tűnne, mint amekkorának a Hold tűnik nekünk, de körülbelül 50-szer fényesebb is lenne, mint a telihold a Földön.

A bolygónkról visszaverődő napfény visszatér az űrbe. Egy része elhalad a Hold mellett, a holdfelszínt éri, és visszaverődik a szemünkbe, egy részét pedig elnyeli a sötét holdi talaj. Mivel a fény kétszer verődik vissza - egyszer a Földről, egyszer pedig a Holdról -, ez a fény sokkal halványabb. Ha a Holdon állnánk, akkor is úgy nézne ki, mintha szürkület lenne. A fényes félholdat azonban, amelyet a Földről tisztán látunk, közvetlen napfény világítja meg, ezért fényesebb.

Miért hívják a Földfényt Da Vinci-izzásnak?

Az emberek Holdra szállása után nyilvánvalónak tűnhet, hogy mi történik, de az 1500-as években még senki sem járt a Holdon, hogy visszanézzen a Földre, és megnézze, mennyire világítja meg a Hold felszínét. Ezt a rejtélyes "hamuszürke ragyogást" rejtélynek tekintették - olyan rejtélynek, amelyről Leonardo da Vinci elhatározta, hogy megold. 

Akkoriban az emberek még nem tudták, hogy a Föld kering a Nap körül. Kopernikusz csak 24 évvel da Vinci halála után publikálta Nap-központú elméletét a Naprendszerről. Tehát ahhoz, hogy kitaláljuk, mi történik, vad képzelőerőre volt szükség, amivel da Vinci természetesen rendelkezett.  

Oké, lehet, hogy néhány dolgot elrontott, de ő volt az első, aki helyesen feltételezte, hogy az újhold fényes félholdját közvetlenül a Nap világítja meg, a "hamuszürke fényt" pedig a Földről visszavert fény világítja meg. 

Az 1510 körül írt Codex Leicester című művében szerepel egy fejezet "A Holdról" címmel: Nincs szilárd test könnyebb a levegőnél".

Ebben kifejtette meggyőződését, miszerint a "kísérteties ragyogást" a Föld óceánjairól visszaverődő napfény okozza, amely aztán a Holdra esik és visszaverődik.

Úgy vélte, hogy a Hold kiváló fényvisszaverő, mivel maga is óceánokkal borított. Ma már tudjuk, hogy a Föld felhői adják a bolygó fényvisszaverődésének nagy részét, és a Holdhoz legközelebb a Nyugalom tengere áll, amely valaha egy nagy víztömeg lehetett, és ahol az emberek először szálltak le a Holdra.

Hogyan láthatom a Da Vinci izzást?

A Földfényt mindig láthatod, amikor a Hold félholdja a horizonton van közvetlenül napnyugta után vagy napkelte előtt.

A Hold halványan megvilágított oldalának néhány nappal az újhold előtt és legfeljebb öt nappal az újhold után kell láthatónak lennie. Nincs szükséged speciális felszerelésre, szabad szemmel is láthatod, de öt nap elteltével lehet, hogy elő kell ásnod egy távcsövet, ha tovább szeretnéd figyelni a Földfényt.

Az újhold április 20-án, csütörtökön lesz, így attól függően, hogy hol (és mikor) vagy, élvezd a kínálatát, a Földfénytől a hibrid napfogyatkozásig. És ne felejtsen el felnézni két nappal később, amikor a Lyridák meteorraj tetőzik - írja az IFL Science.