Rábukkantak egy ősi óceán maradványára, a kutatók teljesen le vannak nyűgözve

Az óceánok a kontinensek között elterülő, hatalmas kiterjedésű vizek. Jelenleg a bolygónk 510 millió négyzetkilométeres felszínének 71 százalékát ezek foglalják el, nem hiába nevezhető tehát a Föld kék bolygónak.

A korábbi korszakokban azonban a szárazföldek elhelyezkedése merőben eltért a mostanitól, és ezáltal persze az óceánok is mások voltak. Azokból az időkből is rendelkezünk fennmaradt emlékekkel, ilyenek például azok az aprócska buborékok, amelyek egy ősi óceán sziklába zárt maradványainak tekinthetők.

Az izgalmas leletre New York államban bukkantak rá, mégpedig egy darab vaspiritben. A benne ragadt minimális mennyiségű (de a kutatók számára rendkívül értékesnek számító) sós víz korát 390 millió évre becsülik, vagyis még bőven a dinoszauruszok idejéből származik.

A víz vizsgálata azért fontos, mert ezáltal a szakemberek jobban megérthetik, hogyan változtak az óceánok, miközben megpróbáltak újra meg újra alkalmazkodni a változó klimatikus körülményekhez.

A kutatók elektronmikroszkóppal vizsgálták meg a mintát, és akkor vették észre a benne lévő miniatűr buborékokat. Előbb nem tudták elképzelni, hogy mik lehetnek, de aztán sikerült leleplezni a szikladarab nagy titkát.

Az ősi óceán, amelyből a sós víz származik, hajdan Michigan és a kanadai Ontario között hullámzott. Az ausztrál Nagy-korallzátonyhoz kiterjedésében is hasonló képződménnyel büszkélkedhetett, amelyben trilobiták és tőrfarkú rákfélék nyüzsögtek. Az ősi víz ilyesfajta csapdába esése meglehetősen ritka, ásványi anyagokat vagy akár gyémántokat is sokkal gyakrabban találnak a kőzetekben.