Szenzációs: vikingek is harcoltak Szent István seregében, leletek igazolják a meghökkentő tényt

A vikingek nevét szerte a világon jól ismerik, ami nem csoda, hiszen a kiváló hajósok félelmetes hírre tettek szert a középkorban. A skandináv területekről származó rettenthetetlen harcosok a 8. és 11. század között tartották rettegésben Európát a rablóportyáikkal.

A normann, rusz és varég néven is emlegetett vikingek jóval Kolumbusz előtt eljutottak Amerikába, ám az óriási távolság miatt végül nem tudtak állandó települést létrehozni ott. Kereskedőik viszont részt vettek az első orosz államok megszervezésében.

Ennek az időszaknak az egyik fontos emléke az a normann sisak, amelyet az orosz Nyemija folyócska mentén találtak a 19. század legvégén, vasútépítés során. Eredete a 11. századba nyúlik vissza, és a normann mellett bizánci jegyeket is hordoz. Az átmérője 23 centi, a tömege másfél kiló. Rekonstruált változatát Magyarországon is megtekinthették az érdeklődők:

Nálunk egyébként általában varégoknak nevezték a vikingeket, akikkel meglehetősen szoros kapcsolatokat ápoltunk, Szent István király például bizánci mintára belőlük állított fel testőrséget, amelynek a fia, Imre herceg volt a vezetője.

A viking csapatnak az uralkodói család védelme mellett alighanem a dunai vízi út biztosítása is a feladata volt, hiszen a korabeli skandináv kereskedők nem érezhették biztonságban magukat a besenyők meg-megújuló portyázásai miatt. Elképzelhető, hogy a varég harcosok egy részét a bizánciak küldték Magyarországra, Imre feltételezett menyasszonyával együtt (az ifjú herceg korán meghalt, házasodás nélkül).

Szenzációs: rábukkanhattak a honfoglaló magyarság előtt a Kárpát-medencében élt titokzatos nép fővárosára

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A vikingjeink a mai Tolna és Somogy megyék területén telepedhettek le, erre utalnak az ottani Várong és Varang falunevek is. Akik Kijevből érkeztek, azok pedig azon a részen rendezkedtek be, mégpedig az „orosz” népnevet őrző településeken.

„Amennyiben valóban léteztek rusz-varég ajtónállók István udvarában, úgy elmarasztalhatók, hogy a Szent István kisebb legendájában megörökített, király elleni (egyébként sikertelen) merényletet nem tudták megakadályozni. A merényletet általában István uralkodásának végére szokás keltezni. Így lehetséges, hogy a királyt már nem varég testőrök védték, azok ugyanis Imre herceg 1031-ben bekövetkezett halála után a (feltételezett) bizánci özveggyel elhagyhatták az országot”

– olvasható a 24.hu cikkében. A viking jelenlétre számos lelet utal Magyarországon, a közelmúltban például a Tolnai megyei Várdomb közelében találtak olyan érmét, amit az utolsó norvég viking király veretett 1046 és 1066 között.