Titokzatos településeket találtak a Fekete-tenger fenekén, 100 méteres mélységben

A Fekete-tenger környéke ma a véres orosz-ukrán háború helyszíneként él az emberek fejében, közben pedig hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy azon vidéken már évezredekkel ezelőtt magas szintű kultúrák alakultak ki.

Sokan úgy gondolják, hogy a Bibliában is említett özönvíz (amelyet csak a Noé bárkáján utazók éltek túl) a Fekete-tenger táján történhetett. Mindez feltehetőleg a jégkorszak utáni olvadás emlékét őrizheti, amikor a Márvány-tengeren és a Boszporuszon keresztül hirtelen nagyobb víztömeg áramlott be ide, településeket is elsodorva.

A katasztrófa Krisztus előtt 5000 környékén történhetett, és a Niagara-vízesés erejének 50-szeresével zúdulhatott be a tenger erre a területre. Akkoriban már falvak, sőt fejlettebb városok is létezhettek itt, amelyek hirtelen pusztulását eredményezhette a váratlan természeti csapás.

Ezek tehát nem évszázadok alatt enyésztek el, hanem sokkal gyorsabban, így a régészek okkal feltételezhették, hogy sok évezredes emlékük megőrzött – a mai tenger felszíne alatt. Mielőtt a sós víz elárasztotta volna, igen kedvező adottságú, folyókkal és tavakkal rendelkező vidék volt ez, amely az embereket (a trákok előtti kultúra lakóit) ide csábította.

Így nem meglepő, hogy az 1980-as évek óta végzett kutatások emberi települések nyomaira bukkantak, mégpedig igen bizarr helyen, a Fekete-tenger 90–120 méteres mélységében. Találtak mamutcsontokat is, amelyekből a korabeli emberek szerszámokat, tűzrakó helyeket készítettek, vagyis a klasszikus értelemben vett jégkorszak jóval később érhetett véget, mint azt az iskolában tanultuk.

Mivel a kutatók hajómaradványokat is találtak a tenger fenekén, illetve vízi járműveket ábrázoló sziklarajzokat, ebből nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a hajdan itt élők kiváló hajósok voltak. A katasztrófával feltehetőleg kapcsolatban áll a legendás Trója megalapítása is, hiszen az emberek akkoriban menekülhettek magasabban fekvő területekre, új településeket létrehozva.