Megdőlt egy közhiedelem a honfoglaló magyar törzsekről, így vágtattak át a Kárpát-medencén
Olvass tovább...
Árpád nagyfejedelem vezérletével 895 táján letelepedtek őseink a Kárpát-medencében, ezt nevezzük honfoglalásnak. Irányításunk alá vontuk az Alföldet, a Kisalföldet, a Csallóközt, a Szerémséget és Mezőföldet is. Időről időre azonban izgalmas részletek látnak napvilágot a hódító magyar törzsek szokásaival kapcsolatban.
A történészek a mai napig hevesen vitatkoznak arról, hogy egy lépcsős, vagy úgynevezett kettős honfoglalás történt-e. Előbbi elmélet szerint egy nagy lendülettel, 895 táján foglaltuk el a cikk bevezetőjében felsorolt térségeket. Az utóbbi teória pártolói viszont úgy vélekednek, hogy az első szakasz 670 körül történt, míg a második szakasz a 9. század végén. Úgy vélik, hogy elképzelhető, hogy a magyarság fokozatosan, évtizedek során foglalta el a Kárpát-medence területeit, és ennek 895 csupán a végpontja.
Pár hete írtunk arról a tévhitről, miszerint sokáig úgy hitték a történészek, hogy Przsevalszkij-lovakkal vágtattak a magyar törzsek, ám ez megdőlt, és kiderült, hogy a sokkal atlétikusabb és kitartóbb Akhal-teke paripákkal hódítottak. Az erről szóló cikket ide kattintva olvashatod el.
Olvass tovább...
Leletek alapján kiderült, hogy a honfoglaló magyar törzsek egyik látványos jellegzetessége az úgynevezett lemezzel díszített tarsoly volt. Ezek a kiegészítők egyediek voltak, művészien díszítettek, aranyozott ezüst tarsolylemezekkel tarkították őket, és az övük jobb oldalára erősítve hordták.
Forrás: kulturtaj.hu
Forrás: szitabolt.hu
Valahogy így nézhetett ki a varázslatosan díszes tarsoly. Úgy hírlik, hogy többek között kovát és csiholóvasat is tartottak bennük, hogy bármikor meg tudjanak pihenni és tüzet tudjanak rakni. Hasonlított egy mai táskára, tarisznyára vagy erszényre, és szorosan hozzátartozott a magyar huszárok viseletéhez.
A tarsoly kb. a térdhajlatig fityegett, történészek szerint tűzrakási eszközök mellett pénzt, élelmiszert és lőszert is tároltak benne elődeink.
Olvass tovább...