Magyar nevek is szerepelnek a Bibliában? Egészen döbbenetes az állítás

Szent könyvünk, a Biblia két fő részből áll, és ezek eltérő időszakokban keletkeztek. Az Ószövetség a Krisztus előtti 2. évezredtől a szintén még Krisztus előtti 4. századig íródott, mégpedig Izrael népe körében. Az Újszövetség ennél valamivel frissebb, már Jézus születése után, az 1. században jött létre.

A Biblia kialakulása hosszú kanonizáció, vagyis szövegválogatás eredménye volt, nem minden iratot tartottak isteni ihletettségűnek, ezért azok kimaradtak a végső változatból. A Szentírás első magyar nyelvű teljes fordítását Károlyi Gáspárnak köszönhetjük, akinek munkája 1590-ben jelent meg nyomtatásban.

Mivel a magyarság kárpát-medencei története csak a 9. század legvégétől íródik, az előtte való időszakból pedig nincsenek hiteles forrásaink, ezért igencsak meglepő, hogy néhányan úgy gondolják, magyar nevek is találhatók a sok évszázaddal korábbi keletkezésű Bibliában.

Itt a leggyakrabban Nimród mezopotámiai királyt szokták emlegetni, aki a Szentírásban a bárkát építő Noé dédunokája, mellesleg kiváló vadász, a 13. századi magyar krónikás Kézai Simon talán ezért azonosította őt a Ménrót nevű óriással, és tette meg a magyarok mondabeli ősének.

„Vadat űzni feljövének

Hős fiai szép Enéhnek:

Hunor s Magyar, két dalia,

Két egytestvér, Ménrót fia”

– olvasható Arany János Rege a csodaszarvasról című versében is. Nimródot mindezzel együtt is kicsit erős a magyarság hajdani nagy fejedelmének megtenni, hiszen erre valószínűleg sohasem találunk meggyőző bizonyítékot.

Az uralkodót a bábeli torony építőjének is tartják, és állítólag annak a vállalkozásnak a kudarca, valamint a nyelvek összezavarása után telepedett le Evilát földjén, ahol a felesége, Enéh ikerfiúkat szült neki. A történetet még egy német krónikás is átvette, nemcsak nálunk forgott tehát közszájon – olvasható a történész Endrey Antal írásában.

Mivel Nimród neve a Teremtés könyvében (Genezis) bukkan fel, amelynek keletkezését Krisztus előtt 950 környékére teszik, ezért feltételezhető, hogy a legendás uralkodó néhány évszázaddal azt megelőzően élhetett. Legalább 3 évezred távoláról van tehát szó, és elképzelésünk sincs, hogy akkor hol és milyen formában létezett a magyarság. Kézai Simon feltehetőleg csak szerzett egy elfogadható bibliai őst számunkra, így esett a választása a nagy vadászra.