Elképesztő elmélet született a három nagy egyiptomi piramisról, valami döbbenetes épülhetett mellettük

Egyiptom leghíresebb nevezetességei az ókorból származó piramisok. Azok közül is a Gízai-fennsíkon lévő három óriási kőgúla, amelyeket a hagyomány szerint Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz (nem görögösen: Hufu, Hafré és Menkauré) fáraók emeltettek.

A legnagyobb Kheopszé, amely eredetileg 147 méter magas lehetett, így nem csoda, hogy az ókori világ hét csodája közé sorolták. A három gigantikus építmény Krisztus előtt 2500–2600 környékéről származik – és kevesen tudják, hogy majdnem létezett egy negyedik társuk is.

Persze egy piramist elég nehéz nem észrevenni, de ebben az esetben nem is erről van szó. Hanem arról a lépcsős sírhelyről, amely Menkauré (Mükerinosz) lányáé, I. Hentkauesz királynőé volt, és még ma is viszonylag jó állapotban tekinthető meg a nevezetes fennsíkon.

Jóval kisebb a három nagy piramisnál, bár valószínűleg az ötödik dinasztia idején még ki is bővítették. Elképzelhető, hogy ebből is egy óriási piramist kívántak formálni, ám stabilitási problémák miatt végül letettek róla.

A sírtól délnyugatra egy gödör volt, amely Ré napisten éjszakai bárkáját őrizte. Volt ott egy kamra is, hatalmas gránit bejárattal, rajta a királynő nevével és titulusával. Belül, a nyugati falnál egy alabástrom szarkofágra bukkantak, amely lényegében az egyetlen értékes leletnek számított innen.

Hentkauesz sírja körül egy kisebb település is létesült, ott alighanem a kultuszát őrző papok lakhattak, egészen a hatodik dinasztia végéig. Gíza „negyedik” piramisa tehát kiábrándítóan hat a maga befejezetlenségével, pedig fantasztikus lett volna, ha a három férfi fáraó mellett egy női uralkodónak is gigászi kőgúlát emeltek volna az egyiptomiak.