Felnyitották Csokonai sírját, mert páratlanul értékes kincset sejtettek benne

Csokonai Vitéz Mihály a magyar felvilágosodás egyik leghíresebb költője volt. A debreceni alkotónak meglehetősen rövid életút adatott, hiszen mindössze 31 évesen halt meg 1805-ben. Balszerencsés körülmények között, ugyanis megfázott egy nagyváradi temetésen, és a ma már könnyűszerrel gyógyítható tüdőgyulladás a sírba vitte.

A költőt Debrecenben temették el, és hosszú időn keresztül az a legenda járta róla, hogy a koporsójában kiadatlan kéziratok is hevernek. Állítólag a gyászoló édesanyja tette oda, a későbbi korok irodalmárjainak pedig mindig furdalta az oldalukat a kíváncsiság, hogy mi lehet igaz a szóbeszédből.

1953-ban végre bizonyosságot szerezhettek mindenről, hiszen a korabeli kultúrpolitikával jó viszonyt ápoló Juhász Géza irodalomtörténésznek, egyetemi professzornak sikerült kijárnia, hogy felnyissák Csokonai sírját.

Az exhumálás során aztán csak részsikereket tudtak elérni, ráadásul a legfontosabb kérdésre, a titkos kéziratok létezésére negatív válasz született. Valójában a sír borzalmas állapotban volt, a 19. században ugyanis meszet is hintettek fertőtlenítőszerként a koporsó mellé, ami idővel alighanem szétmarta volna a papírokat akkor is, ha azok valóban ott lettek volna.

A Földön járt egy dolog 2014-ben, titkosították a látogatásról szóló jelentést, most azonban minden kikerült az internetre

Olvass tovább...

A költő mellé temették később a szintén tüdőbajban elhunyt öccsét, illetve az édesanyjukat is, így a nyughely mélyén valójában három személy csontjai hevertek, a feltáráskor már nagy összevisszaságban. A helyzetet súlyosbította, hogy a sírnál 1836-ban elhelyezett öntöttvas obeliszk alapjának kiásásakor a maradványokat tiszteletlenül kezelték, és a munka befejeztével csupán visszadobálták azokat a gödörbe.

Az exhumálást végző orvos szakember szerint egy koponyatető valószínűleg egy 30-35 éves férfihoz tartozhatott, akinek szokatlanul nagy méretű koponyája volt, míg a hosszú csontok alapján a testmagasságát 172 centisre becsülték. Ennyi maradhatott meg mára Csokonaiból, akinek az életműve azonban a koporsóban találni remélt kéziratok nélkül is gazdagnak és teljesnek mondható.