Elképesztő: 1000-ből 999 magyar nem tudja, mégis mindennap ezt csinálja

 A Wikipédia szerint a „clickbait”, azaz a kattintásvadászat célja, hogy „a kíváncsiságot kihasználva” rávegye az olvasókat, hogy egy adott linkre/oldalra kattintsanak.

A hiszékeny olvasó csak annyi információt kap a cím alapján, hogy az már elég kíváncsivá tegye, de nem elég ahhoz, hogy kíváncsiságát kielégítse anélkül, hogy a linkelt tartalomra kattintana.

Hát nem eszméletlen? Szeretnél többet hallani?

(Ugye, hogy működik!)

Az aktuális vagy mély tartalmi hírek helyett figyelemfelkeltő szalagcímek, túlzások, szenzációhajhászás és botrányok, amelyek felkeltik egy olvasó figyelmét. Napjainkban a rossz vagy csaló webhelyek kattintáscsaliként használják ezeket a címsorokat és képeket.

Az internet sajnos tele van „clickbait”-szeméttel. Ennek egy részét politikai célokra használják, de sok hithű újságíró megtagadja a „clickbait” „olcsó kattintások” taktikáját, melyek aláássák az újságírás és az igazság értékét.

Manapság sajnos az újságírás a rövid, 200 szavas üres cikkek dzsungelévé vált, tartalom nélkül, kevés ténykutatással, és gyakran csak abszurd vélemények tükröződnek vissza benne. Már nem is nagyon tudjuk, milyen volt az élet az alábbi szalagcímek nélkül:  „Nem fogod elhinni, amit most látni fogsz...”, „Ha valami cukira vágysz, ez neked szól…” „A legnagyobb hiba, amit elkövethetsz…,”, „Nem fogod kitalálni….” stb.  Az egy dolog, hogy rendkívül népszerű az újságírásban ez a technika, de mögötte tudományos okok is lapulnak. Három fő pszichológiai jelenséget fedeztek fel amögött, hogy miért ilyen népszerűek ezek a kattintásvadász cikkek:

1. Nehezen bírjuk a kétértelműséget;
2. Zavarnak a befejezetlen feladatok (Zeigarnick hatás);
3. Félünk, hogy kimaradunk valamiből (FOMO, azaz a fear of missing out).

Egy általános pszichológiai jelenség, hogy nem szeretjük a kétértelműséget, ki akarjuk deríteni, hogy mi az igazság, és a befejezetlen dolgok miatt is kényelmetlenül érezzük magunkat. Tehát, ha a cím csalogat, és nincs mögötte a válasz, akkor bizony kattintani fogunk.

A FOMO pedig egy újkori betegség, amit a túl sok információ okoz. A túlzott ingert nyújtó online környezet miatt drasztikusan csökkent az emberek figyelme – a 2000-ben mért 12 másodpercről 2013-ra 8 másodpercre, miközben az aranyhalé 9!

Általában a nagy hatást kiváltó kifejezések azok, amelyek tulajdonságainkra vagy félelmeinkre építenek. Kattintunk az erőszakra, rablásra, ha nagy szerelem vagy meglepetések állnak a háttérben, kattintunk a drámákért, sikerért, titkokért, megcsalások és katasztrófák miatt.