promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Létezik egy sziget, ahol minden tizedik lakos fekete-fehérben látja a világot

Létezik egy sziget, ahol minden tizedik lakos fekete-fehérben látja a világot

Borítókép:  Profimedia
Tech & Tudomány
Kategória fejléc
Promotions

Az örökletes probléma a napi munkájukat is megnehezíti.

Pingelap szigetéről aligha hallhatott a világ, pedig a Mikronéziához tartozó (Ausztráliától északkeletre lévő) atollon különleges emberek élnek. A mindössze 250 fős népesség tizede ugyanis kizárólag fekete-fehérben lát, de ennek persze megvan a maga oka.

A szűk 2 négyzetkilométeres földdarabot mindössze két évszázada fedezték fel az európaiak, aztán 1914-ben japán megszállás alá került, és lényegében a második világháború végéig abban a státuszban is maradt.

A trópusi éghajlatú szigeten nagyjából minden 10. ember akromatopsziában, vagyis örökletes színvakságban szenved. A színlátásért felelős csapok náluk működésképtelenek, sőt az érintettek szeméből hiányzik a sárgafolt, mivel az nem tartalmaz pálcikákat.

Aki ilyen elváltozásban szenved, az csupán szürkeárnyalatokat lát a fehértől a feketéig. A kontúrokat felismerik, nem mosódik el előttük a látvány, de az a furcsa, hogy a színvakok maguktól nem veszik észre, hogy nem úgy látnak, mint a többség.

A pingelapézek betegsége az 1775-ös évre vezethető vissza, amikor katasztrofális tájfun söpört végig a szigeten. Mindössze 20 lakó maradt életben, köztük az akkori uralkodó, Doahkaesa Mwanenihsed, aki minden bizonnyal ezzel a különleges génhibával rendelkezett.

A természeti csapás után a terület újranépesítése elsősorban rá várt, így nem csoda, hogy a jelenlegi lakosság jó része a génjei mellett a színlátási problémáját is örökölte. Az utána jövő negyedik generációnál vált igazán érzékelhetővé a gond, amely Pingelapot ma olyan különlegessé teszi.

Csak az arányok érzékeltetésére: az Egyesült Államokban 33 ezer emberből érint 1-et az akromatopszia, itt viszont 10-ből 1-et. Mivel a lakosok többnyire halászatból élnek, nem könnyíti meg a dolgukat, hogy igen érzékenyek a napfényre. Éjszaka viszont jobban látnak az átlagnál, ezért rákaptak arra, hogy fáklyafénynél repülő halakra vadásszanak.