promotions.hu
Sötét mód
Keresés
Menü megnyitás
Te tudod, hogy mi a bubi a szénsavas üdítőkben?  Fogadjunk, hogy nem
Borítókép:  Profimedia- illusztráció
Tech & Tudomány
Kategória fejléc
Megosztás
Másolás

A szóda pezsgése szén-dioxid-buborékokból származik. A szódában lévő pezsgés szén-dioxid- vagy CO2-buborékokból áll. A szénsavas italokat ezzel a színtelen, szagtalan gázzal töltik be nagy nyomáson az előállítás során, amíg a folyadék túltelítődik a gázzal.

A természetes szénsavas italok, mint például a sör és a kombucha, amelyeknek a pezsgésük erjesztésen alapulnak, már régóta léteznek. A modern szénsavas üdítők megjelenése azonban Joseph Priestley angol papra és tudósra vezethető vissza, akit "az üdítőital-ipar atyjának" becéznek, mert 1772-ben szénsav készítő készüléket fejlesztett ki. 1794-ben Jacob Schweppe svájci ékszerész szénsavas mesterséges ásványvizeket árult barátainak Genfben.

Eleinte a palackozott szénsavas vizet gyógyászati ​​célokra használták. Később hozzáadták az ízeket – a gyömbért 1820 körül, a citromot pedig az 1830-as években. 1886-ban John Pemberton gyógyszerész Atlantában (Georgia állam) feltalálta a Coca-Colát, az első kóla italt.

A szénsavasodás nem csak táncoló habhoz vezet, hanem a vízzel reakcióba lépve szénsavat képez, ami enyhén csípős ízt eredményez. Bár a szénsavat és minden más ízfokozó savat, amelyet a szódagyártók adnak az üdítőitalokhoz, összefüggésbe hozták a fogak károsodásával, de inkább jobban kellene aggódni a szódás üditőkben lévő cukor miatt.

A palackozásakor az üdítőitalokat nagyon hidegen tartják, mert a szén-dioxid alacsony hőmérsékleten jobban oldódik a vízben. A folyadék felmelegítése gázt szabadít ki az oldatból.

Miután a szódát szén-dioxiddal töltik be, a gáz a fizikai kémia Henry-törvényeként ismert elvének köszönhető, amelyet William Henry brit kémikus javasolt 1803-ban. Henry törvénye kimondja, hogy a folyadékban oldott gáz mennyisége arányos a folyadék környezetében lévő gáz nyomásával.

Amikor a szódát befőzik vagy palackozzák, az ital feletti teret általában megtöltik szén-dioxiddal, amelynek nyomása valamivel meghaladja a normál légköri nyomást. Henry törvénye miatt – és a lezárt tartály tetején rekedt gáz nyomása miatt – az italban oldott szén-dioxid a folyadékban marad.

A szódatartály kinyitásakor azonban a nyomás alatt lévő szén a levegőbe kerül. Ez a légtelenítő gáz azt a sziszegést idézi elő, amelyet az újonnan felnyitott üdítős üvegből vagy dobozból hallani lehet. A szódásüveg gyakorlatilag nyomástartó edény, amely addig tartja a nyomást, amíg fel nem nyitják a tetejét. Ha egy dobozt vagy palackot felnyitás előtt megráztak vagy más módon megzavartak, a folyadékban rekedt gáz kiszabadul és csatlakozik az ital feletti gázhoz, megnövelve a folyadék feletti gáz nyomását, és ezért fut ki a szénsavas üdítő, ha felrázás után kinyitják.

A Columbia Egyetem Klímaiskolája szerint a szén-dioxid a Föld légkörének körülbelül 0,04%-át teszi ki. Henry törvénye azt sugallja, hogy amikor a szódát levegő éri, az üdítőitalban lévő szén-dioxid természetesen ugyanazt a koncentrációt akarja elérni a folyadékban, mint a levegőben. Az eredmény az, hogy a legtöbb apró CO2-buborékok formájában kipárolódik a folyadékból.

A szóda még jobban pezseg, ha pohárba öntik, mert a kiöntés nagymértékben megnöveli a folyadék felületét, és elősegíti a buborékok távozását. Jó példa erre a sör. Ha sört öntök egy pohárba, akkor jó habot kapunk a tetejére, a sör fajtájától és szénsavasságától függően. Ez a hab az italból származó gáz kicsapódása.

Az egyik trükk az öntés közbeni buborékok csökkentésére – és ezáltal az üdítőital hosszabb ideig tartó üdítőitalának biztosítására – az, hogy az üdítőt a pohár oldalára öntjük. Ez drasztikusan csökkenti a habképződést, és így több CO2 marad meg a folyadékban.

Hasonló tartalmak
Galéria - Van képünk hozzá
Színes
Tech & Tudomány
Helyi Hírek
Időjárás