Döbbenetes dolog rejtőzhet a Hold több méteres porrétege alatt – ez minden eddigi tudásunkat átírhatja

Galileo Galilei itáliai természettudós már a 17. század elején felfedezte távcsövével, hogy a Hold felszínét hegyek, kráterek és síkságok tarkítják, bár utóbbiakat ő tengereknek tartotta. Ma már tudjuk, hogy ezekben persze nincs víz, ami óriási hátrányt jelent az égitest még jobb megismerése, meghódítása kapcsán.

Egy friss elmélet talán ezen a problémán is segíthet, és ha beigazolódik az igazsága, akkor hatalmas jégtáblák állnak majd az asztronauták rendelkezésére. Egy új tanulmány szerint a Hold északi és déli pólusán találhatunk vízjeget, amely az ősi vulkánokból távozó gőzökből jött létre sok milliárd évvel ezelőtt.

Annak idején a kitörések forró lávával borították be az égitest felszínét több százezer négyzetkilométeres területen. Ez aztán lehűlt, és létrehozta azokat a sötét régiókat, amelyeket jó darabig tengereknek hittek. A szakértők emiatt gondolják, hogy ennyi erővel akár vízjég is kialakulhatott a kopárnak tűnő Holdon.

Ez több tíz méter vastagságú is lehet helyenként, ami bőven elegendő volna nemcsak emberi fogyasztásra, üzemanyag-előállításra, de különféle ipari-mezőgazdasági tevékenységek folytatására is. Annak idején a sorozatos vulkánkitörések talán még egy vékonyka atmoszférát is létrehozhattak távoli kísérőnkön, mára azonban ennek nyoma veszett.

A kutatók egyelőre az elmélet számítógépes modellezésén dolgoznak, tesztelik, hogy valóban tartósan megmaradhatott-e a felszínen a jég. Ha ez tényleg így van, akkor a sarkok környékén az emberiség már rövid időn belül megvetheti a lábát.

Ha van víz a Holdon, akkor az a kráterekben rejtőzhet, és ez magyarázza, hogy miért nem bukkantunk még rá. Lehet, hogy 5–10 méteres porréteg alatt rejtőzik, de a kutatók egyre biztosabbak abban, hogy igazuk van.