Hatalmas, ősi titkokat rejt a most felfedezett antarktiszi tó

Az Antarktisz Földünk leghidegebb területe, ahol nem ritkák a mínusz 60–70 fokos fagyok, és csupán nyáron, a part menti területeken emelkedik 0 fok fölé a hőmérő higanyszála. A 14,2 millió négyzetkilométer kiterjedésű terület nagy része kietlen, lakatlan hósivatag, így még ma is számos meglepetést tartogat a kutatók számára.

A közelmúltban például felfedezték a Lake Snow Eagle nevű tavat, amely ősi titkokat rejthet, elsősorban az Antarktisz jégtakarójának ciklikus változásával kapcsolatban. A terület keleti részén lévő állóvíz nem látható, ugyanis három kilométer vastag jégtakaró fedi. Austini szakemberek bukkantak rá radar és más légi geofizikai műszerek segítségével.

Arra voltak elsősorban kíváncsiak, hogyan nézett ki az Antarktisz, mielőtt a mai fagyos, barátságtalan képét öltötte fel. Remélhetőleg az is kiderül a vizsgálatokból, hogyan hatott rá a klímaváltozás az évmilliók során, és hogyan fog majd viselkedni a mostani globális felmelegedés hatására.

„Ez a tó feltehetőleg megőrizte a kelet-antarktiszi jégtakaró teljes történetét, amely több mint 34 millió évvel ezelőtt vette kezdetét”

– fejezte ki reményét az egyik kutató. Azt már megállapították, hogy a képződmény nagyjából 10 ezer éve alapvető változásokon ment keresztül, egyelőre azonban nem tudják, pontosan miért.

A tó felfedezésének azért is örültek nagyon, mert annak segítségével világos képet kaphatnak a történtekről. A vizet viszonylag könnyen észrevették a mélyben, az ugyanis – a jéggel ellentétben – szinte tükörként viselkedik a radarhullámokkal.

A tó 48 kilométer hosszú, csaknem 15 kilométer széles, a mélysége pedig eléri a 200 métert. Ha a képződmény üledékeiből is mintát tudnak venni, azok szintén hasznos információkat árulhatnak el az Antarktisz múltjáról.