Taposóaknákat hagytak az oroszok Csernobilban?

Az oroszok több mint 100 ukrán alkalmazottat tartottak fogságban az üzemben egy hónapig, akik napi egyszer ehettek. Az ukrán Witness médiacsoport által gyűjtött felvételek szerint „ez az átjáró alá van aknázva” és „várd a meglepetést, keress aknát” feliratú graffitiket hagytak hátra.

Ez azt jelenti, hogy a munkások számára továbbra is fokozott kockázatot jelent a sugárzás és az elhelyezett aknák is, amik robbanást okozhatnak.

Az ukrán erők most próbálják felkutatni őket, és hatástalanítani azokat. Az emberek egyelőre csak a jól ismert útvonalakat használhatják, hogy elkerüljék a rejtett taposóaknákat.

A múlt héten a fehérorosz média, a Belsat TV arról számolt be, hogy fehérorosz határőröket robbantott fel egy akna, amelyet az orosz hadsereg hagyott hátra az erőműből való visszavonulásuk során.

Valeriy Korshunov, az ukrajnai székhelyű Európai Csernobili Intézet alapítója szintén figyelmeztetett, hogy a nukleáris üzemanyag-tároló létesítményét aláaknázhatják.

Korábban megjelentek felvételek, amik megerősítik azokat a félelmeket, hogy az oroszok árkokat ástak a Vörös-erdőben, ami a térség legszennyezettebb helye. A katonák láthatóan hetekig táboroztak az erdőben, amely a reaktor 1986-os felrobbantásakor a legmagasabb sugárdózist kapta, és 36 évvel később is nagyon radioaktív.

A mind a négy ukrajnai atomerőművet üzemeltető Energoatom szerint Csernobilban minden épületet kiraboltak, és egy több, mint 2 milliárd forint értékű modern laboratóriumot is kifosztottak és megsemmisítettek. De a szakértők szerint a legaggasztóbb a kommunikációs és megfigyelési képességek elvesztése. A háború előtt naponta küldtek adatokat Csernobilból a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek, ami az orosz megszállás alatt elmaradt.

Claire Corkhill, a Sheffieldi Egyetem nukleáris anyagok lebontásával foglalkozó professzora szerint az orosz megszállás elronthatta azt a tervet, ami Csernobilt újra biztonságossá tehette volna.