Miért nem vitték semmire a dinók évmilliók alatt, miközben az ember már a Marsra készül?

A dinoszauruszok 165 millió éven keresztül uralták a Földet, mígnem 65,5 millió esztendővel ezelőtt egy titokzatos természeti katasztrófa (feltehetőleg egy kisbolygó-becsapódás) következtében lényegében egyik napról a másikra kihaltak.

Létük során rendkívüli faji változatosság jellemezte őket, viszont hiába bizonyultak hihetetlenül alkalmazkodónak és életképesnek, fejlett civilizációt mégsem tudtak létrehozni. Ellentétben az ember már pár százezer év leforgása alatt jóval magasabb társadalmi szintre jutott.

A tudósok számára is fejtörést okoz ez a probléma, bár néhányan azt feltételezik, hogy ha a dinók még ma is élnének, akkor alighanem már nagyobb agytérfogattal és kifinomultabb érzékekkel rendelkeznének. Nem lennének „értelmesek” abban az értelemben, mint a mi fajunk, de az eszközhasználatra és a fejlettebb kommunikációra alighanem képesek volnának.

Az őshüllők agya mindig is viszonylag kicsi volt a testméretükhöz viszonyítva, ezért nem válhattak intelligensebbé. Bár ravasz ragadozók is jócskán akadtak közöttük, igazából ugyanolyan nehéz lehetett volna összetettebb trükkökre megtanítani őket, mint manapság egy kígyót.

A dinók remekül tudtak alkalmazkodni a környezetükhöz, de azt Lori Marino amerikai neurobiológus már abszurd elgondolásnak tartja, hogy valaha is emberszerű lényekké fejlődhettek volna. Egyébként mi is hiába rendelkezünk jelentős technológiai fejlettséggel, egy olyasféle természeti katasztrófa, mint ami a dinókat kipusztította, alighanem az emberiséget is végveszélybe sodorná.

Az emlősök az őshüllők kihalása nélkül ráadásul nem válhattak volna a bolygó uraivá, hanem megmaradtak volna „másodrangú” teremtményeknek. Az ember által bejárt evolúciós út meglehetősen ritka, már csak azért is, mert az agytérfogat növelése drága mulatság.

„Egyetlen sejt sem kíván annyi oxigént, mint az idegsejt, amelynek elektromos töltéseket kell továbbítaniuk egy hosszú és vékony agysejtben”

– magyarázta Peter Ward amerikai paleontológus. A dinók korában a Föld légkörének oxigénszintje alacsony volt ahhoz, hogy a termetes őshüllők nagyméretű agyat is növesszenek. Éppen emiatt a vízben sem alakulhatott ki a miénknél fejlettebb civilizáció.