Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

90 millió éves esőerdő maradványait találták meg az Antarktisz végtelen hómezője alatt

90 millió éves esőerdő maradványait találták meg az Antarktisz végtelen hómezője alatt

Tech & Tudomány

90 millió éves esőerdő maradványait találták meg az Antarktisz végtelen hómezője alatt

Tech & Tudomány

Promotions 09:09

A dinoszauruszok korában a terület egészen másfajta képet mutatott.

A Föld déli pólusa körül elhelyezkedő Antarktiszt ma kietlen, lakhatatlan, zord hósivatagnak ismerjük. A Magyarországnál 152-szer nagyobb (14,2 millió négyzetkilométer kiterjedésű) térség azonban nem mindig volt ilyen.

Az Antarktisz szárazföldi jégtakarójának korát 33,6 millió évesre becsülik a szakemberek. Nagyjából 34 millió évvel ezelőtt pedig olyan klimatikus esemény következett be, amely meglepően gyors eljegesedéshez vezetett.

Ekkor vált szét az a földhíd, amely összekötötte a területet Dél-Amerikával, ezzel viszont létrejött az a cirkumpoláris áramlás, amely elszigetelte a Déli-sarkvidéket a melegebb óceáni áramlatoktól. Így az Antarktisz és a körülötte lévő víztömeg hőmérséklete fokozatosan csökkenni kezdett, mígnem kialakult az állandó jégtakaró.

A dinoszauruszok korában a mai hósivatag tehát még merőben más képet mutatott. Nyugati részén, a jég alatt a kutatók 90 millió éves esőerdő maradványait fedezték fel, elsősorban fosszilizálódott gyökereket, polleneket és spórákat. A dús növényzet nem meglepetés, hiszen akkoriban a tenger felszíni hőmérséklete elérte a 35 Celsius-fokot – ez nagyjából olyan lehetett, mint a mai Új-Zéland környéke.

Fotó: Profimedia

Szinte hihetetlen, de 90 millió éve még 12 fok volt az évi középhőmérséklet az Antarktiszon, a melegebb időszakokban a folyók és mocsarak vize legalább 20 fokos lehetett. Nem mellesleg pedig annyi eső esett, mint a mai Walesben, illetve Dél-Angliában, vagyis célszerű lett volna állandóan esernyőt vinni magunkkal.

Ez még csodálatosabb azt figyelembe véve, hogy a területre már akkor is a négy hónapig tartó sarki éjszaka volt jellemző, vagyis az év harmadában egyáltalán nem érte napfény. A nagy antarktiszi felfedezés is megmutatja, mennyire fontos lenne megőrizni Földünkön a kiterjedt jég- és hótakarókat, hogy megmaradjon azok hűtő hatása.

Borítókép: Profimedia