Súlyosabb következményekkel járhat a Tonga vulkánkitörése, mint gondoltuk

Jelenleg a vulkán kén-dioxidot és nitrogén-oxidot bocsát ki – két olyan gázt, amik savas esőt hoznak létre, amikor kölcsönhatásba lépnek a légkörben lévő vízzel és oxigénnel. A savas eső széles körben károsítja a termést, így az élelmezéssel is gondok lehetnek a szigeten. Sőt a Fidzsi-szigetek is veszélyben lehetnek. Így azt tanácsolják az ott élőknek, hogy eső esetén ne maradjanak a szabadban.

Tonga közel 700 000 tengeri négyzetkilométer, ez ezerszer nagyobb, mint a szárazföldi területe. A legtöbb lakos pedig az óceánból szerzi az élelmet és a megélhetést. Bár még a tudósok nem végeztek az elemzéssel, de hamut találtak, ami károsíthatja az élővilágot. A tengervíz mérgezett lehet, így a benne élő halak is. Ezenkívül a hamu megfosztja a halakat a tápláléktól, azok pedig elpusztulnak, vagy elvándorolnak.

A lehulló hamu megfojthatja a korallzátonyokat is, amik Tongában a fő turisztikai látványosságot jelentik. A zátonyokat már a kitörés előtt fenyegették betegségek és a klímaváltozás hatásai, beleértve a korallok kifehéredését és az egyre erősebb ciklonokat. Most ezeket is hamu takarja, ami megfojthatja őket.

Az ilyen kitörések több vasat is bocsátanak a vízbe, ami felgyorsíthatja a kék-zöld algák és a szivacsok növekedését, amik tovább rontják a helyzetet. Lehet, hogy a zátonyokat elölről kell kezdeni – ez a folyamat pedig évekig is eltarthat.

A korallzátonyok elvesztése szintén befolyásolná a vízszint emelkedését és a viharhullámokat. Az éghajlatváltozás hatására a tengerszint már így is évente körülbelül 6 milliméterrel emelkedik, ez pedig a globális átlag kétszerese.

A legutóbbi kitörés során egy tongai tengerszintmérő 1,19 méteres szökőárhullámot regisztrált, a cunamik pedig gyors part menti eróziót okoznak. A partvonal sérülésével a szigetek sokkal sérülékenyebbek lesznek.