Hihetetlen dolog derült ki a kutyákról egy magyar kutatásnak köszönhetően

18 állatot figyeltek meg, akik fülhallgatóval a fejükön feküdtek egy MRI-ben. Hallgatták, amint egy női hang felolvas egy híres sort egy gyerekkönyvből, A kis hercegből. Először spanyolul, majd magyarul, aztán pedig értelmetlen szavakat sorolt fel.

A 18 alany közül kettő ismerte a spanyol nyelvet, de soha nem hallotta a magyart. A másik 16 jól értett magyarul, de még soha nem hallott spanyolul. Az értelmetlen szavak természetesen egyik alany számára sem voltak ismertek.

A kísérlet célja az volt, hogy megfigyeljék a kutyák agyát, hogy miként reagálnak az ismert, és az idegen nyelvre.

Az biztos, hogy az agyi vizsgálatok más aktivitási mintákat mutattak az elsődleges hallókéregben, amikor értelmetlen szavakat mondtak, mint a természetes beszédnél. Azt is kimutatták, hogy az agy egyes területei akkor váltak aktívvá, amikor ismeretlen nyelvet beszéltek, szemben az ismerős nyelvvel.

"Ez az első nem főemlős faj, amelynél spontán nyelvi képességet tudtunk kimutatni – először tudtuk lokalizálni, és megnézni, hol játszódik le az agyban a két nyelv kombinációja"

- mondta Andics Attila, az ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem etológia tanszékének vezetője.

Az ötlet akkor kezdődött, amikor Laura Cuaya neuroetológus Mexikóból Budapestre költözött kutyájával, Kun-kunnal, egy border collie-val, aki csak spanyolul beszélt. Érdekelni kezdte a gazdáját, hogy vajon felismer-e az idegen nyelveket.

Aztán összegyűjtöttek öt golden retrievert, hat border collie-t, két ausztrál juhászt, egy labradoodle-t, egy cocker spánielt és három vegyes felmenőkkel rendelkező kutyát, mindannyian 3 és 11 év közöttiek, korábban arra képezték ki őket, hogy mozdulatlanok maradjanak egy MRI-ben.

Azt találták, hogy a kutyáknak sokkal erősebb volt az agyi aktivitása a hallókéregben az értelmetlen szavakra, mint a természetes beszédre, függetlenül a beszélt nyelvtől. Amikor azonban a különböző nyelvek megkülönböztetéséről volt szó, a kutatók azt találták, hogy az agy egy teljesen más, összetettebb régiójában – a másodlagos hallókéregben – világít. Sőt minél idősebb a kutya, annál jobban megkülönbözteti az agya az ismerős és az ismeretlen nyelvet.

"Korábbi kutatásaink során azt találtuk, hogy nemcsak az számít, hogyan mondunk dolgokat, hanem az is, amit mondunk"

- mondta Andics, kifejtve, hogy a kutyák még akkor is különbséget tudnak tenni az ismerős kifejezések között, ha azokat azonos hangnemben és módon mondják.

Forrás: CNN