Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

Halottak serege: rábukkantak a világ legrégebbi háborús emlékművére

Halottak serege: rábukkantak a világ legrégebbi háborús emlékművére

Tech & Tudomány

Halottak serege: rábukkantak a világ legrégebbi háborús emlékművére

Tech & Tudomány

BV 09:09

A 30 holttestet őrző, piramis alakú halom legalább 4300 éves.

Noha a helyszínt 1988 és 1999 között tárták fel a régészek, mindezidáig nem teljesen értették, hogy pontosan mire is bukkantak az ásatások során. A Torontói Egyetem hallgatóival együtt azonban a kutatók nemrég arra a megállapításra jutottak, hogy a Szíriában található, piramis formájú építmény valószínűleg egy háborús emlékmű lehetett, méghozzá a legrégebbi a világon. 

A hatalmas temetkezési halom – amely egy korábbi szerkezet tetejére épült – leginkább Djoser fáraó lépcsőzetes piramisára hasonlít. A két építmény között a legfőbb különbség, hogy a szíriai emlékmű kő helyett sárból és gipszből készült

– magyarázzák a régészek egy tanulmányban, amely az Antiquity nevű folyóiratban jelent meg. 

Halott hadsereg

Az emlékmű belsejében 30 rendkívül szervezett struktúrát alkotó holttest maradványaira bukkantak, a kutatók pedig arra a következtetésre jutottak nemrég, hogy egy halott hadsereg tagjai nyugszanak a halomban.

Egyelőre nem világos, hogy pontosan mikor építették meg először a 22 méter magas létesítményt, az azonban bizonyos, hogy az évszázadok során számos átalakításon ment keresztül. Végleges formáját valamikor Kr. e. 2450 és 2300 között nyerte el, amikor a halom oldalába lépcsőket építettek, a lépcsőzetbe pedig holttesteket temettek el.


Forrás: livescience.com

„Ez a felfedezés azt is mutatja, hogy az emberek már az ókorban is megtisztelték a csatában elesetteket, csakúgy, mint mi. [...] Nem tudjuk, hogy ők a csata győztesei vagy vesztesei voltak-e, azt azonban már tudjuk, hogy a halottak holttestét máshonnan szállították Tell Banat Fehér emlékműjébe.” 

– mondta Anne Porter, a Torontói Egyetem ősi közel-keleti civilizációinak professzora. 

Összességében úgy tűnik, hogy a halomban nyugvó személyeket úgy temették el, mintha egy csatában haltak volna meg. 

„A tetemek úgy lettek elhelyezve, mintha bizonyos funkciókat töltenének be egy hadseregben. A temetkezésekkel kapcsolatban azonban csak óvatosan lehet következtetéseket levonni, a múltban ugyanis az emberek a történetek elmesélésére és képek lefestésére is használtak halottakat, így nehéz megbizonyosodni arról, hogy amit látunk, az valójában mit jelent” 

– mondta Porter.

Tell Banatban a halottakkal szemben tanúsított gondoskodás azonban a kutatók szerint azt jelzi, hogy ezeket az egyéneket ünnepelték valami miatt. Csontjaik töredezett állapota miatt arra követekeztethetünk, hogy valószínűleg más temetőből vagy egyenesen a harctérről hozták őket az emlékműbe.

Hogy a Tell Banat katonái ki ellen harcoltak, nem tudni.

Borítókép: cambridge.org