Máshogy fejlődhetett az élet a Földön, mint azt gondoltuk? 425 millió éves maradványra bukkantak

Egy 425 millió éves kövületre bukkantak Skóciában. Ez a paleontológia történetében a legrégebbi bogármintának számít az eddigi tudásunk alapján, persze még rengeteg a megválaszolatlan kérdés, de sikerült kinyitni egy újabb evolúciós ajtót. 

Szenzáció: 99 millió éves borostyánban megtalálták a világ legkisebb dinoszauruszát

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Egy Texas állambeli egyetem lelkes kutatói bukkantak a lenyűgöző leletre a skót Kerrera szigetén. Stephanie Suarez, a Houston Egyetem doktorandus hallgatója így nyilatkozott a felfedezésről:

„Az eredmények új bizonyítékokat kínálnak a rovarok és növények eredetére és fejlődésére vonatkozóan, és azt sugallják, hogy ezek sokkal gyorsabban fejlődtek ki, mint egyes tudósok gondolják”.

Ezenkívül a tanulmány rámutat arra is, hogy 20 millió évvel a százlábú érkezése után, rohamos tempóban fejlődtek ki és terjedtek el a pókok, valamint a különböző rovarok is a Földön, majd velük együtt, szimultán fejlődtek az erdőközösségek. Mindez nem tartott túl sokáig – állítja Michael Brookfield geológus.

Más kutatók úgy vélik, hogy a 425 millió éves százlábú valószínűleg nem az első bogár, aki csúszott-mászott a talajon. Az összetett DNS-mutációk sebességét alaposan szemügyre véve azt feltételezik, hogy a legelső ízeltlábúaknak körülbelül 500 millió évesnek kell lenniük a molekuláris óra szerint.

^{(via Republicworld.com)}