Kiderült, hogy melyik év volt a legborzalmasabb a Földön

A kutatók megnézték, hogy melyik lehetett a leghitványabb év a bolygónkon, amikor a legnehezebb volt létezni, végül a Krisztus utáni 536-os évet hozták ki győztesen a versenyből.

Pedig nagyon erős volt a mezőny, itt van például 1349, amikor a pestis végigsöpört egész Európán, kiírtva a kontinens népességének majdnem felét. Vagy itt van 1918, amikor a spanyolnátha több tízmillió áldozatot szedett össze azután, hogy az európaiak halomra gyilkolták egymást az első világháborúban.

536 azonban mindent felülmúlt a kutatások szerint.

Hogy miért?

Többek között ekkor volt a leghidegebb nyár a Földön, hiszen egy rejtélyes felhőféleség 18 hónapig nem engedte eljutni a Nap sugarait az emberekhez. Ez persze a mezőgazdaságban is brutális következményekkel járt, a Föld lakossága éhezett. 

Az ír krónikusok szerint 536 és 539 között nem sütöttek kenyeret az országukban, hiszen annyira nem volt termés.

Az írástudók által gyakran emlegetett felhőféleség megjelenését sokáig nem tudták hova tenni napjaink szakijai. Majd egy kutatócsoport tanulmányozni kezdett egy svájci gleccsert, amelyben vulkáni hamura utaló nyomokat találtak. Így arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűleg egy izlandi vulkán kitörése juttathatott annyi port a levegőbe, hogy megbénítson mindenféle mezőgazdasági munkát.

Egy kis jégkorszak köszöntött be, amely jó egy évszázadra útját állta mindenféle fellendülésnek. Hatalmas néptömegek indultak útnak új földeket keresve, hiszen abban reménykedtek, hogy máshol jobb lesz, ennek nyomán háborúk kezdődtek az addig jobbára békésebb vidékeken is.

Többek között ekkor kezdett összeomlani a Szászánida (Újperzsa) Birodalom és a Kelet-Római Birodalom is.