Hihetetlen, de ez okozhatta a neandervölgyi ember kihalását

Egy friss kutatás szeint a genetikai sokszínűségének hiánya okozhatta a neandervölgyi ember kihalását. Daniel Garcia-Martínez, a spanyolországi Nemzeti Evolúciókutató Intézet tudósa és kollégái több neandervölgyi egyed első nyakcsigolyáját vizsgálták meg, és megállapították, hogy a populáció kismértékű genetikai sokszínűséggel rendelkezett, ami korlátozta képességüket a környezet változásaihoz való alkalmazkodásra és ezáltal a fennmaradásuk lehetőségét is.

Titokzatos ősemberek nyomaira bukkantak Afrikában, rejtély, hogy kik ők

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A neandervölgyiek nagyjából 30 ezer évvel ezelőttig lakták az európai kontinenst, eltűnésük a tudományos világ egyik rejtélye. A faj örökítőanyagának megfejtésével meghatározták genetikai sokszínűségét, elemezték a különböző anatómiai jellemzőit fosszilizálódott maradványok segítségével – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

„Az első nyaki csigolya, más néven az atlasz anatómiai variánsaira koncentráltunk. Ezek a variánsok szoros kapcsolatban állnak a genetikai sokféleséggel: minél nagyobb egy ilyen anatómiai variáns elterjedtsége, annál kisebb a populáció genetikai sokfélesége”

– mondta Carlos A. Palancar, a madridi Természettudományi Nemzeti Múzeum kutatója.

Kilencezer éve élt nő arcát rekonstruálták, így néztek ki őseink – fotó

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A Homo sapiensnél az elmúlt években alaposan megvizsgálták az atlasz anatómiai változatait. A modern embernél az atlasz 1-2 különböző anatómiai variánst mutatott az esetek csaknem 30 százalékában. A kutatás során, amelyben a madridi Természettudományi Nemzeti Múzeum mellett a Valenciai Egyetem is részt vett, a horvátországi Krapina lelőhelyről származó három csigolyát elemezték és az asztúriai El Sidrónból származó anyagot is felülvizsgálták.

„A krapinai lelőhely mintegy 130 ezer éves, míg az El Sidrón nagyjából 50 ezer éves. Krapinából származik a legtöbb feltárt neandervölgyi-maradvány. Így ezek a minták különösen értékesek a faj genetikai sokszínűségének vizsgálatát tekintve, hiszen az egyedek valószínűleg ugyanahhoz a populációhoz tartoztak”

– fejtette ki García-Martínez.

Itt a bizonyíték, hogy már az ősember is búvárkodott

Olvass tovább...

Olvass tovább...