Gyorsan fogy az oxigén az óceánokból, szaporodnak a halálzónák

A cápákat, a tonhalat, a marlint és más nagy testű halakat különösen nagy veszély fenyegeti, mivel sok ökoszisztéma az összeomlás szélére sodródott. A Guardian arról ír, hogy a szinte teljesen oxigénmentes, úgynevezett halálzónák kiterjedése megnégyszereződött az elmúlt fél évszázadban. Az 1960-as években azonosított 45-ről legalább 700-ra emelkedett azoknak a területeknek a száma, ahol veszélyesen alacsony az oxigén koncentrációja.

Az Természetvédelmi Világszövetség nemrég mutatta be kutatásának eredményeit az ENSZ madridi klímakonferenciáján.

„Ahogy a melegedő óceánokból eltűnik az oxigén, a tengeri élet kényes egyensúlya megbomlik. A halászokat és a partvidéki közösségeket érő károk miatt életbe vágó fontosságúak a konferencia döntései”

- fogalmazott Grethel Aguilar, a szervezet igazgatója.

Minden halnak szüksége van oxigénre, ám a nagyobb testű fajokat még inkább sújtja az oxigénhiány, nekik ugyanis sokkal nagyobb az oxigénigényük. A tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy az oxigénhiány a felszín és a sekélyebb halászati zónák közelébe kényszeríti őket, ahol a halászhálók várnak rájuk.

Titokzatos bálnapusztulás: százával veti őket partra a víz

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Az óceánok egyes területein természettől fogva kevesebb az oxigén, ezeket még inkább sújtja a felmelegedés. Egyes fajok – medúzák, tintahalak és tengeri mikrobák – a halak rovására szaporodásnak indulnak, mert jól viselik az oxigénhiányt, ezzel felborítják az ökoszisztéma egyensúlyát.

Az óceánokat már most is túlhalásszák, egyre több műanyagszemét és más szennyezők kerülnek a vizekbe. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete szerint

a tengerek mintegy 26 százalékkal savasabbak, mint az iparosodás előtti időkben, mivel felveszik a légköri szén-dioxid-többletet.

Az alacsony oxigénkoncentráció szintén összefügg a globális felmelegedéssel, mivel a melegebb víz kevesebb oxigént vesz fel. A becslések szerint az évszázad végére az óceánok oxigéntartalmuk 3-4 százalékát veszíthetik el, ám a felszín közelében, ahol a fajok sokasága él, sokkal erőteljesebb lehet a hatás.

A korallzátonyok így is, úgy is elpusztulnak?

Olvass tovább...

Olvass tovább...