Az első magyar fecskehotel briliáns lesz

„A terv felajánlása a tenni akarók számára a fecskék megsegítése céljából organikus lendülettel, népi logikán és romantikus gondolkodással”

– így foglalta össze az általa tervezett fecskehotel ötletét Tóth Bence Péter az Építészfórum online oldalán. Az építésznek akkor támadt a gondolata, amikor pincéket mért fel, s fecskék röpködtek a feje felett. Elhatározta, hogy mesterdiplomáját egy olyan épületről fogja megírni, melyet maga tervez – kifejezetten a fecskék elszállásolása céljából. Fontos volt, hogy a közelben ne legyenek emberek, akik levernék a fészket – ez az egyik ok, ami a fecskeállomány apadása mögött áll –, s olyan természetesen környezetben épüljön a fecskeház, ahol táplálékra lelhetnek a madarak.

A tervező első gondolata a Balaton volt, hisz itt található elegendő mennyiségű rovar, szúnyog, de végül a Szegedi Vadaspark győzött.

A fecskeház az egykori téglagyári bányató partjánál felhúzott kisebb szigetre épült, szilva alakú a formája. A tó nem körüljárható, hasznosított, így nyugalomban élhetnek az állatok. (Fotók: epiteszforum.hu)

Az épületet vályogtéglából építenék, a tetejét pedig náddal fednék be, csupa természetes anyag. Az ereszaljak több mint öt méterre kinyúlnak az épületből, hatalmas helye van fészkelni a füsti- és molnárfecskéknek. A ház a nádas és a part között van, a szárazföldön egy löszös partfalat is kialakítanának, ide meg a partifecskék és a gyurgyalagok költözhetnek be.

Az énekesmadarak is kaptak etetőket, tehát egy multifunkciós épületet tervezett a szakember.

„A fecskeház megtervezését követően úgy érzem, hogy mind kinézetében (tömegében, anyagában, formavilágában), mind funkciójában (problémára keresett válasz, ember és madár (értsd természet) kapcsolata szellemiséggel bír. Bízom benne, hogy más is képes ezt megélni, ha találkozik a tervvel. Számomra a népi építészet és a mai kortárs kézfogása a terv”

– írta Tóth Bence Péter, az első magyar fecskehotel tervezője. Reméljük, hogy nem az utolsó ilyen munkája volt.