Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

Konyhasó lehet a Jupiter egyik holdján

Konyhasó lehet a Jupiter egyik holdján

Tech & Tudomány

Konyhasó lehet a Jupiter egyik holdján

Tech & Tudomány

MTI 16:12

Amerikai kutatók konyhasó jelenlétét fedezték fel a Jupiter negyedik legnagyobb holdján.

A Science Daily tudományos hírportálra hivatkozva írja a MTI, hogy amerikai kutatók konyhasó jelenlétét fedezték fel a Jupiter negyedik legnagyobb holdján. A szakemberek szerint az Európé felszínén kivehető sárga folt valójában nátrium-klorid, vagy konyhasó, amely a tengervíz sóinak fő összetevője is egyben.

Mindezt a látható fény színképének vizsgálatával állapította meg az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) bolygókutató részlege. A felfedezés arra utal, hogy az Európé felszín alatti sós óceánja jobban hasonlíthat a földi tengerekre, mint korábban vélték. A tanulmány a Science Advances című tudományos folyóiratban jelent meg.

Az Európé mellett régebben elrepült Voyager és a Galileo űrszondák adatai alapján arra következtettek a csillagászok, hogy a bolygót folyékony sós vízréteg borítja, melyet jég zárt magába.

A Galileo infravörös spektrométere vízjeget és magnézium-szulfátot, más néven keserűsót vagy Epsom-sót talált. Mivel a jégburok földtani szempontból fiatal és sok jel utal a múltbeli geológiai tevékenységre, azt gyanították, hogy a felszíni só a mélyben fekvő óceánból származik, amely gazdag lehet szulfátokban.

Változott a kép, amikor a Manua Kea-i Keck csillagvizsgáló nagyobb felbontású spektrométerének adatai alapján a tudósok azt látták, hogy a spektrumból a szulfátok jellegzetességei hiányoztak.

Kevin Hand, a pasadenai központ kutatója laboratóriumban olyan körülményeknek vetett alá óceáni sókat, mint amilyenek az Europén uralkodnak, és azt találta, hogy a sók új tulajdonságokat mutatnak, amelyek a fényspektrum látható részében jelentkeznek.

A sók színe annyira változott, hogy azonosíthatóvá váltak a látható spektrum elemzésével. A nátrium-klorid, vagyis a konyhasó például olyan sárgássá vált, mint amilyen az Európé geológiailag fiatal Tara régiójában  látható.

„A nátrium-klorid kicsit olyan az Európé felszínén, mint a láthatatlan tinta, mielőtt a sugárzásnak kitettük, nem tudtuk, hogy ott van, utána viszont azonnal szembetűnővé vált"

– magyarázta Hand. 

Azt pedig már Samantha Tumbo, a Caltech kutatója, a tanulmány vezető szerzője tetet hozzá, hogy

„Korábban senki nem vizsgálta látható hullámhosszú elemzéssel az Európét, a Galileónak sem volt ilyen műszere, csak infravöröshöz közeli spektrométere."

A Hubble űrteleszkóp segítségével azonosították a Tara Régió felszínén a konyhasó jelenlétét. A kutatók nem tudják garantálni, hogy a konyhasó a felszín alatti óceánból származik, de az új eredmények fényében javasolják az Európé geokémiájának újraértékelését.

Borítókép: Popular Mechanics