A Duna az antibiotikummal leginkább szennyezett folyó Európában

A Guardiannek a brit tiszti főorvos azt mondta, az antibiotikum rezisztens baktériumok elterjedése nagyjából akkor probléma lesz hamarosan, mint a globális felmelegedés. Az ENSZ ugyanígy látja a helyzetet, s azt feltételezi, hogy a következő harminc évben akár tízmillió áldozatot is szedhetnek a szuperbaktériumok. Ma Európában évente több, mint 30 ezer ember halálát okozza olyan baktérium, mely ellenáll az antibiotikumos kezelésnek. Mindez minket magyarokat is érint, a Duna ugyanis egy közelmúltbeli mérés eredménye szerint az antibiotikummal leginkább szennyezett folyó a kontinensen.

A qubit.hu azt írja, a világ hetvenkét országában összesen 711 mintát vettek folyókból. A minták 65 százaléka tartalmazott antibiotikumot, 111 esetben a hatóanyag mennyisége meghaladta a határértéket, ez 15 százalék. Bécsnél például a határérték négyszeresét mérték a Dunában.

Az ENSZ egyik erre a problémára szakosodott egészségügyi bizottságának vezetője, Haleyesus Getahun néma cunaminak nevezte el a jelenséget. Az egy dolog, hogy az emberek szervezetéből a csatornába, majd a folyókba ürül az antibiotikum, de a hatóanyagot az állattenyésztésben is tömegesen alkalmazzák. Nem csak gyógyításra, hanem az állatok súlyának növelésére. A vízekbe kerülő mennyiség nagyjából kétharmadáért az állattenyésztés felel. Természetesen a gyógyszergyárak környékén is rendkívül magas értékeket mértek.

A Duna tehát ebből a szempontból a legszennyezettebb folyó, de a legtisztább folyónak tartott Temzében is ötféle antibiotikumra akadtak rá a kutatók. Persze ez semmi ahhoz képest, ami az egészségbiztonsági előírásokra magasról tevő országokban van.

Bangladeshben volt olyan folyó, ahol a határérték háromszorosát mérték, Kínában és Indiában pedig akadt olyan, melyben kezelni lehetett volna embereket, olyan magas volt az érték.

Ahogy egyre több antibiotikum jut a vízekbe, az ott tanyázó kólibaktériumok lassan hozzászoknak a jelenlétükhöz. Több indiai teszt is kimutatta, hogy a bacilusok rezisztenssé, ellenállóvá váltak, őket már nem lehet antibiotikum kezeléssel elpusztítani. A kutatók szerencsésnek látják, hogy egyelőre csak az állóvízekben lettek figyelmesek erre a jelenségre, a folyók tehát remélhetőleg nem megfelelő alkalmas helyszínek a rezisztencia, a szuperbaktériumok kifejlődésére. Attól viszont tartanak, hogy idővel olyan szuperbaktriumok is kialakulhatnak mutáció során, melyek az embert is súlyosan veszélyeztetik.