Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

33 éve változtatta meg a világot a legsúlyosabb atomkatasztrófa

33 éve változtatta meg a világot a legsúlyosabb atomkatasztrófa

Tech & Tudomány

33 éve változtatta meg a világot a legsúlyosabb atomkatasztrófa

Tech & Tudomány

AA - 2019.04.26. 08:30

Magyarország viszonylag jól megúszta a történelem legsúlyosabb atomkatasztrófáját, az 1986. április 26-ai csernobili nukleáris balesetet. Amelynek már az előzményeihez is hihetetlen dilettantizmus vezetett. 

1986. április 26. megváltoztatta a világot, valahogy úgy, mint tizenöt évvel később, 2001. szeptember 11. Illetve máshogy, alighanem rosszabbul, hiszen kimutathatatlan mennyiségben

árasztotta el betegségekkel a világot, elsősorban Európa keleti felét.

Ami Amerika számára a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás volt, azt jelentette a Szovjetunió számára a 33 évvel ezelőtti atomkatasztrófa. Vagy – mint a fentiekben utaltunk rá – még sokkal rosszabbat.

Más módon – bármilyen döbbenetes is ezt leírni –

Csernobil mégis tett egy szolgálatot az emberiségnek,

segítette a Szovjetunió széthullását. Ezt maga Mihail Gorbacsov vélte így, hiszen az utolsó szovjet vezér szerint az általa indított peresztrojkánál is nagyobb hatást gyakorolt a tragédia. (Közben ezekben az időkben formálta át az emberiséget egy lengyel férfi, Karol Woytyla is, II. János Pál néven, alaposan hozzájárulva a szocialista blokk békés átalakulásához. Legalábbis a legtöbb országban békésen következett be a rendszerváltás.)

1986. április 26-án éjjel 1 óra 23 perckor következett be a csernobili atomkatasztrófa,

az emberiség történetének legsúlyosabb nukleáris balesete,

mely során az Ukrajnai SZSZK területén található erőmű egyik reaktora felrobbant – olvasható a Rubicon történelmi folyóirat hosszú cikkében. Eszerint már 1979-ben jelentést készítettek a Csernobilnál elkövetett építési szabálytalanságokról, kiemelve a betonozás alacsony minőségét, a talajvíz-szennyezés lehetőségét és a falpanelek közötti túl nagy eltérést. A baleset azonban mégsem működés közben következett be, hanem egy felelőtlenül végrehajtott kísérlet során.

A működést felügyelő igazgató korábban széntüzelésű erőművekkel foglalkozott,

a reaktor főmérnökhelyettese, Anatolij Gyatlov tengeralattjárók atomreaktoraihoz értett. A kísérlet irányítói pedig nem voltak tudatában, hogy az atomerőművek esetében nem a magas, hanem az alacsony teljesítmény hordozza magában a veszélyeket: a magreakció instabillá válik, a felszabaduló xenongáz mérgezi is a reaktort. 

A felszabaduló hő megolvasztotta a szabályozórudakat, a gőz szétfeszítette a túlságosan tágra tervezett tárolót, majd egy robbanás leemelte a létesítmény tetejét. Becslések szerint 32 ember vesztette azonnal az életét és több százan a sugárzás miatt szenvedtek sérülést, 50 tonna radioaktív anyag került a levegőbe.

A kiérkező tűzoltók és a helyi dolgozók sugárvédelmi felszerelés nélkül kezdték meg a tűz oltását,

közülük sokan három héten belül meghaltak a radioaktív fertőzés következtében.

A Szovjetunió védelmi gyakorlatra hivatkozva április 27-én elrendelte a közeli Pripjaty város kiürítését, tudatták a szocialista államok szerveivel, hogy a „nap túl erős sugárzása” miatt aznap nem tanácsos hosszú ideig a szabad ég alatt tartózkodni, a radioaktív felhő ugyanis szétterjedt Európa felett. Ám Svédországban érzékelték a megnövekedett radioaktivitást, és

a Szovjetunió április 29-én elismerte el csernobili katasztrófát.

Különleges egységek egy betonszarkofágot építettek a sugárzó létesítményre, mely nagyrészt magában tartotta a káros gammasugarakat. Magyarország szerencsés volt abból a szempontból, hogy a Kárpátok hegyei megvédték a Csernobil felől érkező radioaktív felhőtől, ami pánikot szült a kontinensen.

1 millió emberből tíz ember fertőződhetett meg a csernobili szerencsétlenség következtében.

A csernobili atomkatasztrófa a többszörösét juttatta levegőbe a Hirosima és Nagaszaki bombázása során felszabaduló radioaktív anyagoknak, becslések szerint 3 000 szovjet állampolgár halálát okozva. Összesen 40 000 rákos megbetegedést tulajdonítanak az 1986-os katasztrófának, hatása a mai napig jelen van. 

Borítókép: Csernobil katasztrófája a történelem legsúlyosabb atomrobbanása volt (MTI)