A csodagyerek, akik összerakta a világ első személygépkocsiját

Karl Benz édesanyja vezetéknevét kapta, amikor 1844 novemberében megszületett a Baden-Württembergi Mühlburgban (ma Karlsruhe). Ugyanis szülei, a mozdonyvezetőként dolgozó Johann Benz és anyja, Josephine Vaillant csak a szülés után pár hónappal keltek egybe. Egészen két éves koráig Karl Friedrich Michael Vaillantnak hívták. Édesapját ekkor tüdővész vitte el, s tiszteletből a gyermeket átkeresztelték Karl Benzre.

Már a középiskolában csodagyerekként tekintettek rá. A lakatosság érdekelte, de az egyetemen hamar a vasútmérnöki tanulmányok felé fordult – édesapja örökségeként. Mai szemmel nézve egészen hihetetlen, de Benz 15 évesen megfelelt az egyetemi felvételin, s 19 évesen a kezében volt a diplomája. Rögtön elhelyezkedett, s több mérnöki cégnél is dolgozott rövid idő alatt műszaki rajzolóként és tervezőként, majd az osztrák-magyar kiegyezés évében (1868) egy hídépítő vállalatnál állt munkába.

27 évesen munkához látott a mannheimi vasöntödében, ahol jegyese Bertha Ringer kivásárolta tulajdonrészéből August Ritter tulajdonost. A vállalatnak nem futott a szekere, Benzt ez persze nem zavarta ötletei megvalósításában, autó-motorok kifejlesztésében élte ki magát. 1878 újévére készült el a világ első kétütemű motorjával, melyet rögvest szabadalmaztatott. Majd sorban jöttek azok az alkatrészek, melyek nélkül a mai autók el sem indulnának: a gyújtószerkezet, a motorhűtés, a gázadagoló, a váltó és a kuplung.

Eközben pénzügyi gondjai támadtak a cégnek, s hogy a fejlesztésekhez, gyártáshoz új tőkét tudjanak szerezni banki hitelből, társulniuk kellett a Gasmotoren Fabrikhoz. Végül Benz csak eljutott addig, hogy két társával létrehozza a Benz & Companie Rheinische Gasmotoren-Fabrikot, a gyár pedig csakhamar elkezdte gyártani a benzinüzemű motorokat. Eközben a kerékpár alapjain elkezdte felépíteni az autómobilt. Küllős kerékkel szerelte fel, melyek között elhelyezte a négyütemű motort, fentre kurbliszerű kormányt szerelt, a kocsi a gyújtótekercs segítségével kapott gyújtást. Hűtő helyett ekkor még párologtatót használt, a tengelyeket két lánc hozta mozgásba. 1885-ban gurult ki az útra a Benz Motorwagen, vagyis a Benz autó. Ez volt az első gépi erővel hajtott kocsi, vagyis személygépkocsi. Benzinnel működött.

Az első nyilvános tesztüzemen a nehézkes kormányzás miatt még falnak vezették a kocsit, az első sikeres tesztüzem 1886-ban volt. 1888-tól kezdte el árulni autóit Benz.

Az első hosszabb utat Bertha Benz tette meg saját autójukkal 1888 augusztusában. 104 kilométert vezetett Mannheimből Pforzheimig, hogy meglátogassa édesanyját két fiával, Eugennel és Richarddal. Férjének egy szót sem mert szólni előzőleg a kocsikázásról. Éjszakára ért oda, s férjének telegrammot küldött.

Ez volt az első hosszú utazás az autózás történetében, melynek emlékét őrzik a németek, kétévente autós felvonulást tartanak az útvonalon ősrégi autókkal. Az útvonal neve 2008 óta Bertha Benz Emlékút.

Ekkorra már Gottlieb Daimler is magas szinten járt az autóépítésben, s a két cég, Daimler-Benz néven 1926-ban egyesült. Daimlernek volt egy mérnöke, Emil Jellinek, aki megépítette a lánya után Daimler-Mercedesre keresztelt motort. 1926-ban, az egyesülést követően nem csak logót, nevet is cserélt a cég, innen számítjuk a világhírű Mercedes-Benz gyár felívelését.

A Benz gyár az 1900-as évek elején 3-4 ezer kocsit gyártott, ma a világ vezető prémium személygépkocsi-gyártója, 2018-ban 2,3 millió személyautót értékesítettek.

1929. április 4-én, a világválság idején tüdőgyulladásban halt meg Karl Benz, 84 évet élt. Felesége az 1944-ben bekövetkezett haláláig élt a családi házukban, az örökösök pedig az 1970-es évekig. Ma egy róluk elnevezett alapítvány kezeli az épületet.

Karl Benz emlékét köztéri emlékmű őrzi Mannheimben, a Benz család életéről 2011-ben forgattak filmet Carl & Bertha címmel.