Hajmeresztő tanulmány egy pszichopata macskáról és egy kutyáról, ami valójában egy kisbaba

Ki nem imádja, szeretgeti otthon házikedvencét? Háziállataink olyanok számunkra, mint a bundás babák, legtöbbjükkel igazi családtagként bánunk. Szeretgetjük, babusgassuk, neveljük, etetjük őket. A szakértők szerint, azért szeretjük őket ennyire, mert minden szőrös kedvencünkről egy kisbaba jut eszünkbe. Már kisgyermekként is sok mesét hallunk az ember legjobb barátjáról a kutyákról, de egy angliai idegkutató Dr. Dean Brunett szerint inkább pótgyermekeinkként szeretjük őket. 

Dr. Burnett elmondta: „A kutyák és a macskák feje arányaihoz képest kicsi, emellett szemük nagy, nem tudnak beszélni, gyakran játékosak és nagyban függnek tőlünk. Érzelmileg érzékenyek vagyunk ezekre a tulajdonságokra, mert olyanok, mint a csecsemők, és ezért bármi áron meg szeretnénk őket védeni az őket fenyegető veszélyektől.„

Az amerikai Harvard egyetem tudósai 2014-ben folytatott kutatásuk során tanulmányozták az édesanyák agyát, miközben gyermekeikről és kutyáikról készül fotókat mutattak nekik. Az vették észre, hogy az anyák agya hasonló módon reagál, amikor a képeket nézik. Ez arra utal, hogy a gyermekek és kutyák hasonló érzéseket váltanak ki belőlük.

Dr. Burnett a Cheltenham Tudományos Fesztiválon úgy nyilatkozott, hogy: „Azokra a dolgokra reagálunk hasonló módon, amelyek kisbabákra emlékeztetnek, ezek pedig a macskák, kutyák és kölykeik.”

Még a kutyákról az ember legjobb barátjaként beszél a szakértő, addig a szintén macska tulajdonos orvos, saját házikedvencéről már sokkal dermesztőbben fogalmaz.

Dr. Brunett szerint ugyan is saját macskája, biztos nem szereti őt és úgy tartja, hogy a cicáknak meglehetősen sok pszichopata hajlama van. Így jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy akkor miért is engedjük be a házunkba, etetjük és fizetünk az orvosi költségeit?

Mivel a macskák is az emberi csecsemőkre emlékeztetnek, így a természetünkből fakadóan rá vagyunk „kényszerítve”, hogy gondoskodjuk róluk.

Ennek tudatában nem csoda, ha sokan tekintenek „szőrös gyerekeikre” igazi családtagként. Te is így érzel saját kiskedvenced iránt?