Beleborzongunk, olyan dolog hangzott el Magyarországról a Netflixen

Ha szinkronnal nézünk egy sorozatot, és utána megnézzük eredeti nyelven is, sokszor észre lehet venni, hog bizony a magyarban nem feltétlenül azokat a sztárneveket vagy híres tudósneveket használják egy-egy poén, hasonlat vagy példázat esetén. A magyarázat pedig nagyon egyszerű, más a kulturális milliő, Magyarországon nem is ismerünk egy rakat olyan híres médiaszereplőt, celebet vagy zenészt, akiket mondjuk Amerikában igen. Épp ezért a fordítás sokszor együtt jár azzal is, hogy megtalálni azt az elemet a magyarban, ami ugyanúgy üthet, mint az eredeti, csak éppen kicseréltek benne valami apróságot.

Ám van az a helyzet, amikor az angol, amerikai vagy más idegennyelvű alkotásban, sorozatban vagy filmben egy magyar utalás érkezik, amellyel éppen elmagyaráznak egy szituációt, vagy egy olyan személlyel példáloznak, aki magyar, és akit mi is jól ismerünk. Ez meglepő lehet olykor,

főleg akkor, amikor olyan információt is tartalmaz a hasonlat, amiről mondjuk idehaza is kevesebben tudnak.

A Netflix thriller-horror, misztikus szériájában, ami a Mise éjfélkor nevet kapta Semmelweis Ignác, az anyák megmentője nevével találkozhatunk. És az ő történetén keresztül magyaráznak el a filmben egy nagyon fontos tényt. Az ő sorsa az a példázat, amely nagyon jó kontextusba helyezi, hogy mi történik igazából a faluban, mi lehet az egyik magyarázat a fura eseményekre.

Íme egy trailer a sorozathoz, a ideó után pedig azt is elmondjuk, hogy pontosan miről van szó a széria ezen kis darabjában, ám azok, akik inkább megnéznék először a sorozatot, eláruljuk, hogy a szóban forgó rész a hatodik részben kezdődik a negyedik percnél.

Borzongató érzés megtudni, hogy mi lett Semmelweis Ignác sorsa.

A filmben az egyik szereplő Semmelweis Ignác példáján keresztül magyarázza el azt, hogy vannak olyan nagyszerű kutatók és elméletek, akik vagy amelyek megelőzik a korukat, és ezért a tudományos világtól megvetést kapnak, nem hisznek nekik, vagy egyszerűen örültségnek gondolják azt, amit kimutatnak abban a pillanatban. Semmelweis Ignác pedig a baktériumelmélettel állt elő akkor, amikor az még nem volt elfogadott, az majd csak két évtized múlva vált azzá. Semmelweis azzal, hogy előírta a klóros vízzel való kézmosást az orvosoknak, nem volt népszerű a hazai orvostársadalomban, hiszen szembesítette kollégáit azzal, hogy hibát vétenek, amikor nem mosnak kezet klóros vízzel boncolás és szülészeti beavatkozás között.

Semmelweis később tébolydában halt meg, ahol többször is megverték.

Semmelweisről, a világ egyik leghíresebb magyarjáról amúgy hamarosan a moziban is látható lesz egy film: