Botrányos dolgok zajlottak az angliai elitegyetem falai között, a mai napig nem tudták megfékezni

A Bullingdon Club az egyik legrégebbi és leghíresebb angol egyetemi szövetség, amely (nagyrészt) a University of Oxford hallgatóiból áll.
A klub az elit társadalmi osztály tagjait tömöríti, és tagjai közé tartoznak a politika, a pénzügy és a média meghatározó alakjai.
A klub hírnevét a tagok extravagáns és gyakran erkölcstelen viselkedése erősíti

amelyek közé a luxus autók szétverése, éttermi asztalok feldúlása, valamint a szállodákban és klubokban okozott károk tartoznak.

A klub története a 18. századig nyúlik vissza, amikor egy csoport hallgató összegyűlt, hogy érdeklődési köreik és a barátságuk (illetve nem titkoltan a státuszuk és jövőbeli terveik) alapján társuljanak, így hozták létre a klubot. A név eredete nem tisztázott, de valószínűleg a klub egyik korábbi helyszínének nevéből származik.

Az 1800-as évek végén a klub már széles körben ismert volt, és tagjai között számos jövőbeli miniszterelnök és más politikai vezető szerepelt.

Az 1900-as évek elején azonban a tagok viselkedése kezdett elég szélsőséges lenni, és 1920-ban az Oxford Egyetem hivatalosan hivatalosan is felfüggesztette a klub működését a hallgatói számára. Azonban ez tovább létezett, sőt, a tiltás miatt még nehezebb volt bekerülni és még nagyobb elismerést jelentett. Az elmúlt években a tagok közül többen is bekerültek a brit politika élvonalába, így a klubot mindig igen nagy figyelem és érdeklődés övezte.

Jellegzetes egyenruhájuk igen szembetűnő és különleges, valamint a tagok számára kötelező: tartalmaz egy fehér inget, egy fekete nyakkendőt, egy sötét színű öltönyt és egy mellényt, amelyre felvarrják a klub címerét. A frakkokat a Londoni Savile Row-i Dege & Skinner szabóház készítette, akik már 150 éves múltra tekintenek vissza. A krétavonalas mellényeket a klub saját maga készítette, és azt állították, hogy azok olyan különleges szövetből készültek, amelyet klasszikusan a bányászok viseltek.

Az egyenruhák összesen körülbelül 3 500-4000 fontba kerültek, ami az akkori árak alapján igen magas összegnek számított. Aki ezt nem tudta megvásárolni, azt kizárták a klubból.

Hivatalosan 12 tagot számlálnak (de mivel a klub zártkörű, így erről nincs biztos adat) és minden évben új tagokat választanak az Oxfordi Egyetem elit fakultásainak diákjai közül. A klubhoz való csatlakozás magas presztízsnek számít, azonban a tagoknak számos hagyományt és szertartást kell követniük a belépés után:

Az egyik legismertebb a beavatási szertartás, melyen az új tagoknak el kell törniük egy asztalt, ezzel is jelezve azt, hogy mi vár rájuk, ha csatlakoznak hozzájuk.

A klub másik hagyományos, szintén sokat vitatott rendezvénye a "Bullingdon Hunt", amelyen egy csoportos vadászat. Azonban az állatvédő szervezetek régóta be akarják ezt tiltani, mert az állatkínzás és a vadászat nem elfogadható a modern társadalomban.

A tagok gyakran kapnak negatív figyelmet a sajtóban, mert viselkedésük és stílusuk meglehetősen elitista, provokatív és pazarló, nem titkolt céluk a polgárpukkasztás, valamint sokan kifogásolják, hogy a társadalmi egyenlőtlenséget és a kirekesztést támogatják.

A klub botrányai közül az egyik legismertebb a 2013-as Oxfordi diákszövetség épületében történt összetűzés, amikor a klub tagjai összetörték az épület egyik ablakát. Itt már rendőri intézkedésre is sor került.

A klub tagjai nagyrészt elit egyetemekről, mint Oxford és Cambridge érkeztek, és sokuknak volt híres családjai. Közülük sokan később politikai vezetőkké váltak,

például Boris Johnson, aki a brit miniszterelnök lett, vagy George Osborne, aki a brit pénzügyminiszter volt. David Cameron is tagja volt a Bullingdon Clubnak, mielőtt a brit miniszterelnökké választották.
Amikor a klubról kérdezték, megerősítette, hogy valóban a tagok között szerepelt, azonban ma már elhatárolódik attól az életmódtól.

Szintén ismer klubtag a brit kormány egyik tagja, Jacob Rees-Mogg, aki maga is számos kritikát kapott a klubtagként mutatott magatartása miatt, de az évek során mégis sikerült politikai karriert befutnia konzervatív politikusként.
A Bullingdon Clubnak sikerült évekig szélsőségesen titokzatosnak maradnia, de az elmúlt évtizedekben több írás és film jelent meg róluk, amelyek a nyilvánosság figyelmét még jobban rájuk irányították. Az egyenruhás fotók, a klubban történt incidensek és az elit tagokat felvonultató klubesemények mind hozzájárultak az őket körülvevő legenda kialakulásához.

Az elmúlt években a klub visszaszorult a háttérbe, és az Eton College vezetősége is elhatárolódott tőlük.

Az iskolán belül az elitizmus helyett ma már a sokszínűségre és a toleranciára helyezik a hangsúlyt. Ugyanakkor a klub még mindig létezik, és tagjai időről időre összejönnek, hogy tovább erősítsék az egymás közötti köteléket és emlékezetes éjszakákat töltsenek el egymás társaságában, azonban a hírneve és tekintélye az évek során erősen csökkent,

és ma már nem tekintik az egyetem elit klubjának.

Ehhez az is hozzájárul, hogy az egyetemi hatóságok több intézkedést is tettek a klub aktivitásának korlátozása érdekében, és megpróbálták csökkenteni a klubhoz való csatlakozás társadalmi nyomását is.