Pintér Tibor szakadó esőben énekelt Tarpa főterén.
Tarpát a híres "kuruc" településként ismerik, ami Nyíregyházától 72 kilométerre helyezkedik el, a Beregi-síkságon, a Kárpátok lábai és az Alföld találkozásánál. Annak idején igen jó kereskedelmi útvonal mentén feküdt, de Trianon után periférikus helyzetbe szorult, azóta az ukrán határ mellett található.
Tarpáról már a 13. századból vannak feljegyzéseink, nevét először egy 1299-es oklevélben említették meg. A település fontos szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcot előkészítő bujdosómozgalomban. Esze Tamás, II. Rákóczi Ferenc jobbágyának (aki nem mellesleg Tarpán született) érdeme, hogy 1703-ban nem a törökországi száműzetésben élő Thököly Imrét, hanem a Lengyelországban bujdosó Rákóczit nyerték meg a felkelés ügyének. Emiatt Rákóczi Ferenc nem csak pártfogásába vette Esze Tamást és a családját, de hajdúvárosi kiváltságot adott Tarpának; innen a "híres kuruc település" elnevezés.
Tarpa nevezetességei között meg kell említeni az Esze Tamás emlékparkot, amivel az I. világháborúban elesetteknek állítottak emléket. Ide helyezték el 1950-ben Esze Tamás mellszobrát, majd később egész alakos, kezében kardot tartó kőszobrát, amit Németh Mihály alkotott.
Tarpa főterén a református templom és a Községháza szomszédságában kapott helyet II. Rákóczi Ferenc hatalmas lovasszobra, amit 2003-ban állítottak. A lovasszobor talpazatán ez az idézet olvasható a fejedelem Tarpának adott 1708. évi kiváltságleveléből:
„...Édes hazánkba való bejövetelüktől fogvást tarpai jobbágyaink és lákósok elsők valának akik fegyvert kötvén s életeket felszentelvén mellénk adták önmagukat”.
Ez a lovasszobrot koszorúzták meg január 19-én Tarpán. Az eseményen közreműködött Pintér Tibor, a Nemzeti Lovas Színház igazgatója, és párja, Ilyés Jennifer, akik lóháton énekeltek a jelenlévők előtt. Bár az idő kicsit sem volt kedvező, a szakadó eső nem akadályozta a helyieket abban, hogy méltóképpen emlékezzenek meg a fejedelemről, és elhelyezzék a koszorút.
(Fotók: Promotions)