A természet pokla - minden állat kővé dermed ebben a tóban csak a flamingó marad életben ennek a csodának köszönhetően

Észak-Tanzániában egy egyedülálló szárazföldi tó kővé változtatja a vadon élő állatokat. A Natron-tó egy erősen lúgos tó, amely az illékony kelet-afrikai hasadék keleti részén található. Tanzániában nem kevesebb, mint négy lúgos tó található, de a Natron-tó a leghíresebb.

Ez a sekély, de széles tó mindössze három méter mély, de 22 km széles. A kenyai Ewaso Ng'iro folyó táplálja. A pleisztocén időszakban egy ritka, nátrium- és kálium-karbonátokban gazdag láva futott le a vulkán lejtőin majd a tóba.

Mivel a tónak nem volt kiáramlása, és rendszertelen volt a csapadék, több ezer éves intenzív párolgást szenvedett el a hőségtől. Ezáltal kémiai vegyületek koncentráltan halmozódtak fel a maradék vízben, erősen mérgező sóoldatot hozva létre. Átlagos lúgossága 10,5, pH-ja meghaladja a 12-t, vízhőmérséklete 40° és 60°C között mozog.

A tó sótartalma megfelelő hely volt a halofil mikroorganizmusoknak, így a tó ennek köszönhetően úgynevezett cianobaktériumokat hozott létre, amelyeknek fotoszintézisre van szükségük a túléléshez. Általában a cianobaktériumok különböző pigmenteket hordoznak magukban. A Natron-tóban pigmentjük feltűnő vérvörösre festi a vizet.

Valahogy néhány halfaj, gerinctelen és alga képes élni a tóban, de ezen kívül semmilyen más élőlény nem él meg benne.

Néhány vadon élő állat, különösen a madarak számára a Natron-tó halálos csapda lehet. A tükörszerű felület ráveszi őket, hogy merüljenek a vörös vizekbe élelemért. Megfulladnak a mérgező bájitalban, és külsejük és belsejük meszesedik.

Nick Brandt vadvilági fotós 2013-ban került a címlapokra azzal, hogy fotókat készített a Natron-tó körüli szegény lények mumifikálódott maradványairól. A grafikailag hátborzongató pozíciók úgy néztek ki, mintha Medúza ujja valóban megérintette volna őket. A tónak azonban nem azonnal változtatja kővé az állatokat.

Egy madárfajnak azonban gond nélkül sikerült otthonává tennie a Natron-tavat. Több mint 2,5 millió veszélyeztetett kis-flamingó tenyészik a tóban. A világ flamingó népességének 75 százaléka a partjainál születik.

A flamingóknak ragadozók nélkül élhetnek és az algákkal és a cianobaktériumokkal táplálkoznak. Kiszűrik a sót a fejükben lévő mirigyeken keresztül, és képesek kezelni a forró vizet. Általában a hűvösebb területekhez ragaszkodnak, de ha kell, a forró tóban is vígan elvannak. Bőrük elég kemény ahhoz, hogy megakadályozza az égési sérüléseket.

Az ókori egyiptomiak nátrium-karbonátot és bikarbonátot használtak a mumifikációs folyamatban, amibő nincs hiány a Natron tóban. A Natron-tó sok munkát spórolt volna meg, az akkori egyiptomiaknak, akik a fáraót balzsamozták.

Jelenleg a Natron-tó veszélyben van. Az Ewaso Ng'iro folyón egy vízerőmű és a partján lévő szódaüzem tervezett építése veszélyezteti a tó sótartalmát és a flamingókat. Bár ez a tó a legtöbbek számára halálos, még mindig létfontosságú ökoszisztéma számára.