
Szexuálisan frusztrált tengeri kígyók vettek üldözőbe egy búvárt Ausztráliában
Olvass tovább...
A Fülöp-szigeten az óriási, húsevő százlábúak 30 centiméter hosszúra nőnek, és évente közel 3700 tengeri madárfiókát zsákmányolnak.
A The American Naturalist című folyóiratban megjelent tanulmány szerint mára a százlábúak lettek a sziget csúcsragadozói, akik sokféle élőlényt ejtenek foglyul és esznek meg, többek között gekkókat, tücsköket, halakat és évente többezer madárfiókát.
A kutatók, köztük az ausztráliai Monash Egyetem munkatársai szerint a körülbelül 30 és fél centiméter hosszúra növő százlábú erős méreggel van „felfegyverkezve”, amely a zsákmány elejtését segíti.
A Fülöp-sziget százlábúinak étrendje 48 százalékban gerinces állatokból, 52 százalékban pedig gerinctelenekből áll.
Olvass tovább...
Ismerve az ökoszisztéma történetét, a tudósok szerint a sertések, kecskék és nyulak szigetre történő betelepítése az élőhely pusztulásához és a százlábúak populációjának csökkenéséhez vezetett. Egészen az 1980-as évekig valószínűleg csak néhány ízeltlábú élt a szigeten. Az invazív „kártevők” eltávolítását követően a szigetet azonban feketeszárnyú viharmadarak kezdték kolonizálni
– állítják a kutatók, hozzátéve, hogy ez a madárfaj kiváló minőségű táplálékforrást biztosít a Fülöp-szigeteken élő százlábú populáció számára.
Mivel a tengeri madár populáció ellenállónak bizonyul a ragadozókkal szemben, a tudósok úgy vélik, hogy a sziget százlábúinak kitartása kulcsfontosságú lehet az ökoszisztéma helyreállításában.
Olvass tovább...