Az ember, aki annyira éhes volt, hogy a hullákat és a csecsemőket is felfalta

A legnagyobb gyomrú francia az 1770-es évek elején született valahol a Rajna völgyében. Gyerekkoráról elég keveset tudunk, de egy biztos: a szülői házat el kellett hagynia. Valószínűleg a csillapíthatatlan étvágya miatt,

merthogy a Tarrare névre keresztelt férfi bármit képest volt felfalni.

A férfiról szóló történetek akkor kezdtek szájról szájra terjedni, amikor a napóleoni háborúk idején beállt bakának, a társak pedig megrökönyödtek a hatalmas étvágyán, és útnak indult a legenda egy férfiről, aki szinte mindent bebúr, ami a keze ügyébe kerül. Mindezt úgy, hogy a férfi testsúlya szinte semmit nem változott, viszont elviselhetetlen bűzt árasztott a teste, állandó hasmenés kínozta, és folyamatosan lázas is volt.

Később a hadsereg orvosai különböző kísérleteknek is alávetették Tarrare-t, mivel nem akarták elhinni, hogy létezhet ilyen földöntúli farkaséhség.

Macskát, kígyót, de állítólag még egy tizennégy hónapos csecsemőt is megevett. Amikor pedig a kórházban ápolták, hirtelen elkezdtek eltűnni a holtak is.

A hadsereg közben kihasználta ezt a furcsa képességet, és Tarrare-t elküldték futárnak, aki úgy tudta átvinni az ellenséges vonalakon (egy kis faládikában) az üzenteket és dokumentumokat, hogy lenyelte, majd később, már biztonságos környezetben kitolva magából visszadta azokat.

Tarrare történetét korabeli orvosi visszemlékezésekből és diagnosztikai leírásokból ismerjük. 1798-ban, halálakor, az orvosok felnyitották a testét, hogy kiderítsék, vajon milyen elváltozás vagy betegség okozhatta a férfi „szuperképességét”. A leírások szerint viszont ekkor akkora bűz támadt a teremben, hogy az orvosok képtelen voltak a férfi belső szervei között vájkálni, eltemették, így soha többet nem tudjuk meg, honnan ez a fékezhetetlen étvágy. Persze mindent felülírhat majd egy újabb regisztrált eset, de az elmúlt 200 évben err nem volt rá példa,

egyelőre azonban a modern orvostudomány sem tud magyarázatot adni a történtekre.

Ugyan mániákus falási rohamok jöhetnek mentális betegségek nyomán, illetve a laboratoriumi patkányoknál is megfigyelték már, hogy a sérült hypotalamus miatt túlették magukat, de ezekben az esetekben a súlyukon is meglátszódott a fogyasztás. Tarrare azonban nem hízott el sohasem.

A sztori hitelességét pedig tovább erősíti, hogy az esetet több ízben is lejegyző orvos, Pierre-François Percy korának egyik köztiszteletben álló sebésze volt.

^{(via Listverse)}