
Hat éve zárták be a móka birodalmát, a Budapesti Vidámparkot

Pontosan hat év telt el az ódivatú Vidámpark bezárása óta. 2013-ban az emberek egyik csoportja az értetlenkedők táborát erősítette, míg mások örömmel konstatálták, hogy végre bővül az állatkert. Történt mindez 2013. szeptember 30-án, egy borongós őszi napon.
Már az elején javítani kell magunkat, mivel teljesen mégsem tűnt el, hiszen egyes ikonikus elemei műemléki védettség alatt állnak, és beolvadtak az állatkertbe.
Az 1922-től folyamatosan működő, recsegő-ropogó hullámvasút, a tündérmeséket idéző körhinta vagy a két világháború között épült mesecsónak ma is elérhető a felhőtlen mókát kedvelők számára, méghozzá egyéb játékokkal és állatsimogatókkal kibővítve a Holnemvolt Várban.
Az egykori Vidámpark többi részén pedig az Állatkert kezdett nagy munkába, itt épül Európa egyik legnagyobb és legjobb szabadidős kikapcsolódását kínáló biodómja, a Pannon Park, amely egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, elképesztő látványvilággal, cirka 17 ezer négyzetméteren.

Két év múlva nyílhat meg az Állatkert Pannon Parkja
Olvass tovább...
Ha elkészül, a burok alatt megelevenedik majd a Kárpát-medence ősi élővilága is.
A Vidámpark sztorija amúgy is a folyamatos átalakulásról szól már a 19. századtól, közvetlen elődje a Vurstli, az 1896-ban kapuit megnyitó Ős-Budavára és az Angolpark volt. A Vurstli és az Ős-Budavára területén hamar teret hódítottak a ledér és rossz erkölcsű szórakozóhelyek, a kocsmák, sörözők és mulattatók, amelyek így kevésbé voltak alkalmasak arra, hogy a családi programok színhelyeivé váljanak. Aztán jött a változás, és az Angolpark kifejezés azért lett végül a hivatalos megnevezése a vidámparknak, hogy ezzel is kifejezzék, itt egy merőben új, igényes és korszerű szórakoztató központról van szó. A Vurstli színvonal kavalkádjával ellentétben az Angolparkban nagyon figyeltek arra, hogy fenntartsák a hely nívóját.
Kép: Vasárnapi Újság (1896, 23. szám)
Az 1950-es években kezdődött a most hat éve bezárt park kialakítása, amely immár mindenki számára megfizethető kikapcsolódási lehetőséget kínált, az új korszakhoz igazítva egy rakat játék ideológia töltést is kapott, ezt a jelenséget kiválóan figurázták ki például A Tanú című film hullámvasutas jelenetében.
Az osztályharcos szellem az évek alatt végül puhult és lazult, bár a szlogenek szintjén végig markánsan jelen volt a vidámpark életében.

Fotó: Németh Tamás / Fortepan
A park csúcsidőszakát 1950 és 1980 között élte, majd a rendszerváltás után a megváltozott szórakozási szokások miatt is a népszerűsége folyamatosan esni kezdett, a nagyobb fejlesztések is rendre elmaradtak, az új játékok pedig komoly kritikát kaptak. Nagyobb léptékű átalakítás nem történt, így az apró tódozás-fótozás mellett az állapota csak pusztult. A mellette elterülő állatkert látogatottsága viszont folyamatosan nőtt, napirendre került a bővítés, de ez csak a Vidámpark kárára történhetett meg.
Végül 2013. szeptember 30-án a Vidámparkot örökre bezárták, egyes játékait viszont beépítették az Állatkert új szárnyába.
