Szomorú és gyönyörű a drónvideó az árvízről a Szépasszonyvölgynél
Olvass tovább...
Szentivánéji álomvideók készültek hazánkban a különleges égi jelenségről. A nyári napforduló idején a sztratoszféra fölött világítanak a felhők, amelyek a helyzetüknél fogva nem is felhők. De akkor mik ezek és miért világítanak naplemente után és napfelkelte előtt?
A különös, ritka (de egyre gyakoribb), nyaranta a legrövidebb éjszaka környékén megjelenő világító felkők valójában nem is felhők. Az elmúlt héten hazánkat csapadékkal elárasztó felhőkkel szemben ugyanis a sztratoszféra fölötti mezoszféra tetején,
mintegy 85 kilométeres magasságban találhatóak, jégkristályok sokasága alkotja őket.
Tudományos nevük angolul Noctilucent clouds, egyre látványosabban és egyre több helyen jelennek meg a nyári napforduló, június 21-22. idején, így készülhettek hazánkban is lenyűgöző videók róluk. A Turista Magazin éppen ezért hosszú összeállítást szentelt nekik, amelyből kiderül, ilyen formában,
ilyen intenzíven még nem lehetett látni őket hazai égen.
Olvass tovább...
A jelenséget tíz éve vizsgáló Farkas Alexandra légköroptikai kutató állítja ezt. Mint a portálnak mondta: a 60. földrajzi szélességnél mutatkoznak meg leginkább ezek a „felhők”, hazánk viszont a 47. szélességen fekszik, de így sem panaszkodhatunk. Naplemente után és napfelkelte előtt figyelhetjük meg őket, ilyenkor a Nap a látóhatár alól világítja meg a mezoszféra tetején lévő jégkristályokat. Napfoltminimumra is szükség van a kialakulásokhoz,
különben a fokozott UV-sugárzás hatására a felhőket alkotó vízmolekulák szétbomlanak.