„90 percen át irányítottuk a forgalmat az Everest tetején”
Olvass tovább...
Egészségügyi vészhelyzet alakulhat ki, ha a nepáli serpák nem gyűjtik össze a hegymászók után maradt több tonna székletet az Everesten. A szertszét hagyott szemét mellett a legnagyobb problémát az emberi ürülék jelenti, mely olvadáskor bekerül a vízekbe, amelyből a helyiek isznak.
Több cikkben taglaltuk, hogy milyen tömeg járt idén a Mount Everesten. Mivel kevés csúcstámadásra alkalmas időjárási ablak nyílt a tavaszi mászószezonban, zsúfolt jelenetek játszódtak le a csúcs alatt, s többen is életüket veszítették a várakozás miatt.
Olvass tovább...
Az emberáradat évről évre megismétlődik, s a szezon lezárulta után a hegy elcsendesedik. Ilyenkor érkeznek a helyi lakosok, a serpák, akik eltakarítják a szemetet, amit a kereskedelmi expedíciók maguk után hagynak a déli, nepáli oldalon. A közel 30 ezer dollárban, melyet a helyi utazási irodák elkérnek egy-egy mászótól a mászóengedélyért, az utazásért, szállításért, a takarítás is benne van, ettől azonban annak néha még a látványa is fájdalmas.
A munkáról a South China Morning Postnak mesélt a hegyen 12 éve takarító Dawa Steven serpa. A hegymászók azzal foglalkoznak, hogy életben maradjanak a hegyen, olykor lélegezni, lépni alig bírnak, így szinte természetesnek veszik, hogy a gázpalackot, sátrat, és egyéb hulladékot otthagyják maguk után. Így évente több ezer kilónyi szemét gyűlik fel a világ legmagasabb hegyének táboraiban. Dawa Steven elmondása szerint egyedül az ő takarító brigádja nagyjából 20 tonna szemetet cipelt le a hegyről az elmúlt tíz évben.
Olvass tovább...
A mostani szezonban eddig harminc sátrat kellett kiásniuk, van olyan sátor, melynek kikaparása a jégből egy órát vesz igénybe. Az idén felhalmozódott szemét összmennyisége ötezer tonnára rúghat, persze ezzel is meg kell várni az olvadást, mert ennél is több hulladék lehet szétszórva az Everest nepáli oldalán.
Emberi ürülékből sincs hiány a hegyen: a serpák becslése szerint csak a kettes táborban nyolc tonnányi halmozódhatott fel. Ha nem akarnak egészségügyi vészhelyzetet, ezt is le kell hordani valahogy. Sok mászó egyszerűen fúr egy lyukat a hóba, s ott végzi el a dolgát. Ez akkor jelent csak problémát, amikor a hó olvadásnak indul, s az emberi ürülék is belekerül az olvadékba, ami végül a patakokban, folyókban végzi, melyből a helyiek a vizet merik. Sőt, már sokkal előbb, az alaptáborban is gondot jelent a fertőzésveszély, ahol nagy mennyiségű havat olvasztanak a főzéshez.
A Nyugat Washingtoni Egyetem környezettudományi tanszékének egyik professzora, John All a portálnak arról mesélt, hogy a kettes tábor felé tartva tíz serpából nyolc kapott gyomorfertőzést azon a kutatói expedíción, melyen részt vett. Biztosra veszi, hogy a rendkívüli mennyiségű, szerte-szét hagyott ürülék volt az oka.
Az Everest környezetének védelméért felelős nepáli bizottság vezetője azt mondta: az a legfőbb gond, hogy nincs normális szabályozás az emberi ürülék elhelyezésére a hegyen. Viszont, ha nem kezdenek vele valamit, óriási egészségügyi kockázatot jelent. Ezért egyrészt lebomló zacskókat szeretnének osztogatni a mászóknak, hogy abba gyűjtsék a székletet. (Ez az USA-ban kapható, s már sokan használják.) Másfelől pedig azt tervezik, hogy a mászás előtt 4000 dolláros letéti díjat szednének, s megjelölnék az alpinisták összes felszerelését. Ha valaki a megjelölt, strigulázott eszköze nélkül tér vissza a hegyről, akkor nem kapná vissza a pénzt.