Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

Tudjátok, mik azok a cölöpsorok a Hajógyári sziget végében?

Tudjátok, mik azok a cölöpsorok a Hajógyári sziget végében?

Színes

Tudjátok, mik azok a cölöpsorok a Hajógyári sziget végében?

Színes

Gaba - 2019.05.22. 13:57

Széchenyi Istvánnak, az Óbudai hajógyár építésének és az összetorlódó jégtáblák okozta veszélynek van köze ahhoz a cölöpsorhoz, mely körül ma andalgó párok és kutyások sétálgatnak. Lassan eltűnnek a világ szeme elől, így nem baj, hogy megtudjuk az eredetüket.

Az Óbudai-sziget más néven Hajógyári-sziget északi csúcsa kedvelt kiránduló, kutyasétáltató helyszín. Alacsony vízállás esetén a parton és a part közelében néhol katonás rendben, 21 sorban cölöpök emelkednek ki a vízből, melyek folyamatosan pusztulnak, idővel teljesen eltűnnek a szemünk elől. A környéken lakók között városi legendák keringtek a cövekek eredetéről, egyesek szerint a római időkből maradtak itt, ami azért túlzásnak tűnik.

A Duna teljes szakaszának híreit bújó Dunai Szigetek Blog utánanézett a dolognak. Az Aqiuncum Múzeum azt a választ adta, hogy a kiemelt és megvizsgált cölöpök legkésőbbi keltezhető évgyűrűje az 1810-es évekből származik. Tehát a cölöpsor biztosan nem régebbi 210 évesnél. (Fotók: Dunai Szigetek Blog)



Ezt az is alátámasztotta, hogy anyaguk vörösfenyő, az aquincumi, tehát ókorban lerakott cölöpöké pedig tölgyfa. Vízi építkezéseknél a blog szerint gyakorta használnak vörösfenyőt, Velence és Szentpétervár házait is erre építették.



A 19. századi folyamszabályozási közigazgatási és hajózási térképen már fellelhető az az építmény, melynek a cölöpsor volt az alapja. Az építménnyel zárták el a Dunától a mai Hajógyári-sziget északi végét. Ez az építmény pedig nem lehetett más, mint a jégzajlás elleni védmű, mellyel a folyó mellékágát lezárták.

Az Óbudai hajógyárat 1835-ben építették meg Széchenyi István javaslatára, de már a század első felében is állomásoztak személyhajók, ladikok, hajómalmok azon a mellékszakaszon, ahol most a cölöpök sorakoznak. Mivel a téli időszakban, és az azt követő olvadás idején az összetorlódó jégtáblák gyakorta okoztak súlyos károkat a hajókban, az óbudai városvezetés (Óbuda ekkor még önálló város volt) elhatározta, hogy védművet kell építeni. Valamikor 1838, (ekkor pusztított a Pestet elárasztó legnagyobb árvíz) és 1857 között épülhetett ki a fából készült jégtörő, melynek alapját a Dunába vert cölöpök adták. A cölöpöket már korábban is leverhették. 

Hasonló, jégzajlás elleni védművel számos folyón védekeznek, például Prágában a Károly-hidat óvják ezzel. 



Azt nem tudni, hogy a rendszeres jégzajlások, vagy az első világháború idején fellépő tűzifahiány pusztította-e el a jég elleni védművet, de a XX. századi térképeken már sehol sem jelölik.

Borítókép: Dunai Szigetek blog