Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

Százkilencven éve született az ember, aki miatt reggel farmert húzunk

Százkilencven éve született az ember, aki miatt reggel farmert húzunk

Színes

Százkilencven éve született az ember, aki miatt reggel farmert húzunk

Színes

Gaba 20:45

1829. február 26-án született Levi Strauss, akinek a nevét ma a róla elnevezett vászongatyákon látjuk viszont. Szárított élelmiszerek árusításából lett nadrágmilliárdos, mostantól, ha hangosan kimondjuk, hogy farmer, ő jusson eszünkbe.

Serge de Nimes, jean, denim – a ma farmernadrágként ismert alsóruházat etimológiai fejlődésében mind fontos szerepet játszottak. A vitorlavászonból összevarrt, teherbíró munkaruhát már a koraújkorban is hordták Európában. A blue jeans (magyarul farmer) szó feltételezett eredete összeköttetésben áll a francia Nimes (denim, a szövetanyag, melyből a farmer készül) és az olasz Genoa (jean) városokkal, ahol gyártották, vagy ahonnan szállították a munkásruhát. A farmernadrág elterjedéséhez azonban kellett egy vállalkozás, melynek központi alakja a napra pontosan 190 évvel ezelőtt született Levi Strauss volt.

Askenázi zsidó családban látta meg a napvilágot a bajorországi Buttenheimban. Apja tüdőbajban elhunyt, így anyjával és két nővérével – összesen heten voltak testvérek – New Yorkba költöztek. Két bátyjuk, Louis és Jonas már régebb óta a városban dolgozott, létrehoztak egy szárított élelmiszerek árusításával foglalkozó céget, a J. Strauss Brother & Co.-t. Az otthon Loeb, a vásárlók körében Leviként ismert fiatalember beszállt a vállalkozásba.

Az 1800-as évek közepén tomboló aranyláz Kaliforniába hajtotta a vállalkozókedvű embereket, s a hullámot a Strauss-család is meg akarta lovagolni. Levi lett a cég nyugati parti megbízottja. A San Francisco-i boltban a szárított termékek mellett már ruhaanyagokat, ruhákat, csavarokat, esernyőt és aktatáskát is árult, de nem a vásárlóknak. Ő látta el a kiskereskedőket. A kikötőhöz közeli boltja feletti cégéren csak ennyi állt: Levi Strauss. Ekkoriban társult hozá David Stern üzletember.

Strauss alaposan megszedte magát, s nemcsak az üzleti, a San Francisco-i kulturális életben is ismertté vált. A város első zsinagógájához például ő adta a pénzügyi támogatást. Alkalmazottaival a fennmaradt források szerint közvetlenül viselkedett, mindenkinek engedte a tegeződést.

1872 fontos év a mai farmernadrág megszületéséhez vezető úton: Levi Strauss levelet kapott Jacob Davistől. A szabó, aki sűrűn rendelt szegecseket Strausstól, kitalálta, hogy a vitorlavászonból készített nadrágok farzsebét szegecsekkel fogja rögzíteni több ponton, hogy azok strapabíróbbak legyenek. Az ötlethez igazából egy befektetőt keresett, s Levi Straussra gondolt. A két férfi egymás tenyerébe csapott, s 1873 májusában elindult a gyártás, melynek során megszületett a ma is ismert farmernadrág őse. A munkásnadrágok eredetileg barna színben készültek, később váltottak Straussék kékre. 

Levi Strauss (jobbra) és Jacob Davis (solovetosewliketheboys.blogsport.com) 


Strauss felismerte, hogy óriási lehetőség rejlik abban, ha a munkások által használt, derékig érő vászon overált megerősítik, hisz csaknem minden kétkezi dolgozó azt használta. A farmerokat kezdetben kézzel készítették a varrónők – otthonaikban. Az 1880-as évekre a haszonból már egy varróüzemet is tudott építeni Strauss a Market Streeten. Az akkoriban „XX”, ma 501® néven ismert farmer Amerika-szerte, később világszerte elterjedt. Az 1900-as évek közepéig munkaruhaként, ezt követően hétköznapi viseletként is hordták az emberek, s hordják ma is.

A Levis „XX” 35. születésnapját ünneplő reklámplakát (grazia.co.in)


Levi Strausst a farmergyártás magasra emelte: a San Francisco-i városvezetés megtette kincstárnoknak, elnöke lett a Nevada Banknak és a San Francisco-i Elektromos- és Gázvállalatnak. A nyugati-parti zsidó közösségeket hatalmas összegekkel támogatta, árvaházat építtetett, ösztöndíjat adott a Berkley Egyetemre járó diákoknak, s ő építtette meg a San Francisco és a San Joaquin-völgy közöti vasútvonalat.

Az egészsége idővel megromlott, s 1902. szeptember 26-án éjszaka álmában elhunyt. 73 éves volt. Temetése napján kis túlzással megállt az élet San Franciscóban, a boltok jó része bezárt, hogy a dolgozók elkísérhessék utolsó útjára. Az otthonában tartott búcsúztatót követően koporsóját vonattal szállították el a colmai temetőbe. Összes vagyonát akkori értéken 125 millió dolárra becsülik, mely ma mintegy 3,5 milliárd dollárra tehető. Örökségéből gyermekei mellett zsidó szervezeteknek, zsidó és keresztény árvaházaknak is juttatott.

Az 1906-os nagy San Francisco-i földrengést követő tűzvész során szinte a teljes Levi Strauss gyár megsemmisült. 

Az 1906-os tűzvészről készített fotó (wildwesthistory.blogspot.com) 


David Stern utódai, akik ekkoriban a vállalatot igazgatták, az egész üzemet újjáépítették, mely ma is a világ vezető farmergyártója.

Borítókép: A Battery Street-i főhadiszállás, mely 1866-tól az 1906-os tűzvészig szolgált Straussék központjaként. Forrás: grailed.com