Élénk, életerős és nem mellékesen jó étvágyú madárka, felnőtt korában egy kis gyakorlás után jó eséllyel kezdheti meg szabad életét.
A Bács-Kiskun megyei Miskéről kértek segítséget a madáfióka megmentéséhez. Mint a Hortobágyi Madárpark honlapja beszámol róla, a helyi általános iskola gyerekei nagy izgalommal állták körbe a földön ijedten kattogó jószágot. Az iskola egy tanára vette kézbe a madár sorsát.
A megtaláló bagolyfiókaként azonosította a jövevényt, a park munkatársa viszont hitetlenkedve fogadta a meghatározást, kistestű bagolyként inkább kuvikra gondolt, melyről a megtalálót is sikerült meggyőznie: „A helyszínen gyors bemutatkozás után, előkerült a dobozba csomagolt kis meglepetés. Méreteiből adódóan szinte biztos voltam benne, hogy jó volt a meghatározás, kuvikon kívül más, nála nagyobb testű bagolyfaj nem igazán férne bele a dobozba. Mindenre számítottam, csak arra nem, hogy egy narancssárga szemű pehelygombóc bújik elő a dobozból. Nem volt más, mint egy éppen tollasodó erdei fülesbagoly-fióka. Záporoztak a kérdések a megtaláló részéről, jól tette-e hogy elhozta, lehet-e rajta segíteni."
Ezekre a kérdésekre a szokott körülmények ismeretében sem mindig egyszerű válaszolni, ez a helyzet viszont teljesen új volt – folytatódik a történet felelevenítése.
A fülesbaglyok márciusban költenek, a néhány hetes fiókák elindulnak felfedezni, a szülők pedig követik és táplálják őket. Eddig ezt remekül teljesítették, azonban felmerült a kérdés, hogy vajon meddig marad ilyen enyhe az idő, mikor kell a szülőknek a saját túlélésükért küzdeni. Alapesetben a fióka maradhatott volna, most mégis jobbnak láttuk elhozni. Élénk, életerős és nem mellékesen jó étvágyú madárka, felnőtt korában egy kis gyakorlás után jó eséllyel kezdheti meg szabad életét.