Többre tartjuk a drogkereskedőt és a prostituáltat a takarítónál és a szemetesnél

2016-ban a KSH elkészítette a Mikrocenzus 2016-ot, vagyis azt a listát, mely presztízsük alapján rangsorolja a foglalkozásokat. A felmérés eredménye idén lett teljes és nyilvános. 2148 településen, közel 440 ezer háztartást keresett meg a statisztikai hivatal elektronikus úton, mintegy 43 ezer ember küldte vissza a kérdőíveket.

A mérés módszertanának alapjául a következő szempontrendszer szolgált:

mennyit lehet az adott foglalkozással keresni?
mekkora hatalom, befolyás jár vele?
mennyit kell tanulni érte?
mennyire hasznos a társadalom számára?
az adott foglalkozás mennyire divatos manapság?

A magyaroknál a kereset, a hasznosság és a hatalom számított leginkább, saját bevallásuk szerint ezek alapján rangsoroltak elsősorban.

Mindezeket figyelembe véve a társadalom általános értékítélete szerint a leginkább megbecsült szakma 2016-ban a kórházigazgatóé. Ezüstérmes az egyetemi rektor, bronzérmes a sebész. Az első tízben található még a bankelnök, a bíró, a gyermekorvos, az egyetemi tanár, a körzeti orvos, a főügyész és a gyárigazgató. A sorrend felállításában a nemek és a különböző korcsoportok között sincs nagy különbség.

Szeretném kiemelni saját szakmámat, az újságíróit, mely a 75. helyre szorult, a dolog engem nem lep meg, az emberek bizalmatlanok a riporterekkel szemben. Az már annál inkább, hogy az első hatvanba bőven nem fért be a pap, az őstermelő, a könyvtáros és a humorista. A legkevésbé megbecsült szakmák top-10-es listája, legalul a legkevesebbre tartott munkák:

utcai prostituált
utcaseprő
sztriptíztáncos
pornószínész
szórólaposztó
drogkereskedő
luxusprostituált
segédmunkás
szemétszállító
takarító.

Szegény szórólapozók, még a luxusprostikat és a drogkereskedőket is többre tartja náluk az átlagember.

Lássuk a részleteket, vagyis, hogy a presztízsmutató hogy fest az egyes értékelési szempontok szerint.

Kereset alapján a bankelnök (1.), az EU-s parlamenti képviselő (2.) és az országgyűlési képviselő (3.) fér fel a dobogóra. Utánuk közvetlenül jön az államtitkár és a politikus, tehát kijelenthetjük, hogy az embereknek az a véleménye, hogy a politika színpadán lehet a legnagyobbat szakítani. Az első nyolcba a plasztikai sebész és a gyárigazgató mellé még a szállodatulaj férkőzött be. A lista alján az utcaseprő, a szórólaposztó és a takarító áll (arany, ezüst, bronzérem), de a konyhai kisegítő, a segédmunkás, a csomagoló, a rakodómunkás és a szemétszállító is a szűk élboly része.

A hasznosság szerinti rangsor keveseket fog meglepni, szinte minden szakma az egészségügyből jön. Sebész, körzeti orvos, gyermekorvos, mentős, fogorvos, ők vezetnek, de a gyógyszerész és a bőrgyógyász is befért az első nyolcba. Egyedül a tűzoltó nem egészségügyis az élmezőnyben. Felettébb érdekes, hogy a leghaszontalanabb szakmák közül az örömlányét, a pornószínészét és a drogkereskedőét simán megelőzi a szórólapozó, a futballista és a parkolóellenőr. Ez utóbbi három áll a lista alján.

Kié a hatalom Magyarországon? – ez sem lesz túl meglepő, az emberek általános véleménye szerint a politikusoké. EU-s képviselő, politikus, országgyűlési képviselő, államtitkár, bankelnök, bíró, rendőrfőkapitány, polgármester – így fest a sorrend. A kétkezi munkások a legalulértékeltebbek ebből a szempontból: csomagoló, takarító, szemétszállító, rakodómunkás – ők vannak a lista alján.

A tudás szerinti rangsor élmezőnyében újfent az orvosi, illetve a jogi szakmák találhatóak, valamint az egyetemi tanáré. Említésre érdemes még a divatosság szerinti foglalkozási sorrend. Itt az első nyolc a következképpen néz ki: